Századok – 1961
A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Kammari; M. D.: V. I. Lenin a nemzeti fejlődés alapvető törvényszerűségeiről 154
162 il. D. KAMMARI Ez a nagysz rű jóslat is megvalósult, amiként vele együtt valósult meg és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének első napj útól fogva, szilárdan, következetesen valósul meg a Lenin által az orosz munkásosztály és az orosz nép nevében adott kötelezettségvállalás is. Az orosz munkásosztály, az orosz nép hatalmas önzetlen politikai, gazdasági és kulturális segítséget nyújtott Oroszország összes más népeinek, különösen azonban a távoli Észak, Szibéria, Középázsia, Kazahsztán, a Kaukázus korábban elnyomott népeinek, azoknak a népeknek, amelyek még a kapitalizmus előtti színvonalon rekedtek meg államiságuk, gazdaságuk, kultúrájuk fejlődésében, megkönnyítette és siettette számukra a demokráciához és a szocializmushoz vezető útjukat, elősegítette, hogy e népek elkerüljék a kapitalizmus kínos-keserves fejlődésfokát. A Szovjetunió népei önzetlen testvéri segítséget nyújtottak és nyújtanak ma is az összes népi demokratikus országnak: a Mongol Népköztársaságnak, a Kínai Népköztársaságnak, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságnak, a Vietnami Demokratikus Köztársaságnak a szocializmus építésében, gazdaságuk fejlődése, valamint szabadságuk és függetlenségük erősítése terén. Ugyancsak ismeretes mindenki előtt, hogy a Szovjetunió népei milyen hatalmas önzet len anyagi, gazdasági és kulturális segítséget nyújtanak India, Indonézia, Burma, Afganisztán, az Égyesült Arab Köztársaság, Irak, Etiópia népeinek, valamint olyan más ázsiai és afrikai népeknek is, amelyek nemrég szabadultak fel a gyarmat i iga alól. Ismeretes, hogy mennyire segítik e népeket gazdaságuk fellendítése, a kulturális káderek képzése, politikai és gazdasági függetlenségük megerősítése vonatkozásában. Az imperializmus gyarmati rendszerének felbomlása következtében, amelyet a függő országokban és az imperializmus igája alól még fel nem szabadult gyarmatokon kibontakozó nemzeti-felszabadító mozgalmak súlyosbítanak, kiéleződnek az ellentétek és nemzeti antagonizmusok a nagy gyarmattartó hatalmak táborán belül. Az úgynevezett Európai Közös Piac létrehozásának az a célja, hogy az imperialistákat a szocializmus, a munkásosztály ellen tömörítse Európában és egyesítse őket az ázsiai ós afrikai népek felszabadító mozgalma ellen. Ez a tömörülés azonban elkerülhetetlenül súlyosbítja a nemzeti ellentéteket maguk az imperialisták között, s a nacionalista, a soviniszta propagandának újbóli megerősödését, a fajelmélet ismét megerősödő propagandáját eredményezi, amelyről pl. a nyugat-németországi fasiszta revansisták tombolása, az általuk újjáélesztett nemzeti-szocialista antiszemitizmus tanúskodik. Ugyancsak mindenki előtt ismeretes, milyen bestiális formákat öltött a faji elnyomásnak és megkülönböztetésnek az uralkodó osztályok által életbe léptetett ideológiája és politikája a Délafrikai Unióban és a Dél-Nyugat-Afrikai mandátumterületen, Belga-Kongóban, az afrikai angol gyarmatokon, a milliós néger tömegek faji megkülönböztetése az Amerikai Egyesült Államokban. Mindez arra kötelez bennünket, hogy erősítsük a kolonializmus, a fajelmélet, a sovinizmus, a nacionalizmus ideológiájának leleplezései, fokozzuk a proletár internacionalizmus ideológiájának propagandáját, amelyről a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának a pártpropagandáról szóló határozata beszél. 3. A szocializmus fő tendenciája a nemzeti viszonyok terén A Szovjetunióban teljes mértékben megvalósult a párt nemzeti politikájának lenini programja, lenini alapelvei: a szabad önrendelkezési jog egészen az elszakadásig és önálló nemzeti állam létrehozásáig; minden nemzet, nemzeti és etnikai csoport, valamint az összes nemzeti kisebbségek teljes egyenjogúsága és szabad fejlődése a társadalmi élet minden területén; az összes nemzeti és nemzeti-vallási privilégiumok megszűntetése. A szocializmus építése során megvalósult a nemzetek tényleges gazdasági és kulturális egyenlősége : a régi, burzsoá nemzetek helyén, amelyek antagonisztikus osztályokra bomlottak és amelyeket a burzsoázia és nacionalista pártjai vezett k, — e nemzetek helyén új, szocialista nemzetek keletkeztek, fejlődtek és virágoztak fel, melyeket a szocialista rendszer sziklaszilárd erkölcsi-politikai egysége forraszt össze, ólén a munkásosztállyal és az összes dolgozókat a proletár internacionalizmus, a népek barátsága, a szovjet patriotizmus szellemében nevelő internacionalista pártjával. Kifejlődött és felvirágzott a Szovjetunió népeinek, alaptendenciáját és jellegét tekintve, formájában nemzeti, tartalmában szocialista, internacionalista, általános emberi kultúrája. Á végbement kultúrforradalom során az északi és keleti nemzeti határvidékeken élő lakosság körében csaknem teljesen felszámolták a cári Oroszország idején meglevő analfabétizmust; azelőtt soha nem látott gyors tempóban hozták létre az összes iskolafokozatokat magába foglaló iskolarendszert, korábban elnyomott nemzetek kultúrája virágzott
