Századok – 1961
Tanulmányok - Pölöskei Ferenc lásd Szabó István - Puskás A. I.: Adatok Horthy-Magyarország külpolitikájához a második világháború éveiben 83
ADATOK MAGYARORSZÁG KÜLPOLITIKÁJÁHOZ A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN' 105 Magyarországon a Szovjetunió elleni háború hívei győzedelmeskedtek; részben annak következtében, hogy Anglia és az Egyesült Államok kormányzó körei a háború előtti, szovjetellenes politikájukkal többszörösen azt dokumentálták, hogy minden szovjetellenes akciót helyeselnek. Ezt a korábbi felfogásukat most ismét kinyilvánították. A washingtoni magyar követ jelentése szerint ,,az amerikai kormány megérti Magyarország részvételét az orosz háborúban és ugyanúgy értékeli akcióit, mint Finnországét". Az Egyesült Államok külügyminisztere, C. Hull a magyar követ jelentése szerint „nagyon is érdembelileg értékelte ... a mi antibolsevista magatartásunkat". A washingtoni magyar követ ismertette a magyar kormány előtt az Egyesült Államok Elnökének és külügyminiszterének ama álláspontját, hogy Magyarország részvétele a Szovjetunió elleni háborúban az adott feltételek között elkerülhetetlen volt.13 2 Anglia megszakította Magyarországgal a diplomáciai kapcsolatokat, a Jugoszlávia elleni támadás után. Magyarország csatlakozása a német fasiszták Szovjetunió elleni rablóháborújához azonban az angol kormánykörökben visszhang nélkül maradt. Az angol kormány csak 1941 decemberében üzent hadat Németország csatlósainak, köztük Magyarországnak is.133 Az angol hadüzenetet Magyarországnak az Egyesült Államok követe, Pell adta át. Az amerikai követség vezetője nagyon elégedetlen volt Anglia ezen akciója miatt: az amerikai követség egyik tanácsosa megjegyezte, hogy a követség Anglia hadüzenetének első híreire azonnal mindent elkövetett, hogy ezt megakadályozza. Amikor a hitleri Németország megtámadta a Szovjetuniót, az Egyesült Államok római követe, Phillips, kötelességének tartotta, hogy közölje a római magyar ügyvivővel: az Egyesült Államok csak azzal segít az oroszoknak, hogy engedélyezi nekik amerikai áruk vásárlását. A katonai helyzetet illető tájékoztatás úgy hangzott, hogy sem Anglia, sem az Egyesült Államok nem segíti különösképpen a Szovjetuniót; és nyomban hozzátette: „mi forrón kívánjuk", hogy a két fél „felfalja egymást". Más alkalommal az Egyesült Államok kormányának képviselői azt tanácsolták a magyar kormánynak, hogy lehetőség szerint a hadsereget óvják a komolyabb veszteségtől s tartsák otthon az események későbbi fejleményeire való tekintettel.134 1941. december 10-én, egy nappal az előtt, hogy Magyarország hadat üzent az Egyesült Államoknak, az USA elnökénél szűkkörű tanácskozást hívtak össze, C. Hull, S. Welles és Berle részvételével — a magyar kérdésben. Az itt hozott határozatok értelmében a következőket javasolták a magyar követnek: a tanácskozás résztvevői nagyon fontosnak tartják, hogy abban az esetben, ha Magyarország kénytelen lesz megszakítani a diplomáciai kapcsolatokat az Egyesült Államokkal, a magyar kormány tényekkel tudja bizonyítani, hogy ebbe a helyzetbe nem saját akaratából, hanem külső nyomás következtében került.135 Ezen kívül ebben az időben Canon követségi tanácsos útján a magyar diplomaták tudomására hozták: az Egyesült Államok külügyminisztériuma világosan látja azt a veszélyt, amely a Szovjetunió feltétlen támogatásában «г OL. KÜM. Res. Pol. 1942. 230. 10. 1. "a OL. KÜM. Res. Pol. 1941. 2. 7799. 6 — 12. 1. i3" OL. KÜM. Res. Pol. 230. 1942. 10. 11. 1. 135 Uo. 13. I.
