Századok – 1961
Tanulmányok - Pölöskei Ferenc lásd Szabó István - Puskás A. I.: Adatok Horthy-Magyarország külpolitikájához a második világháború éveiben 83
106 A. I. PUSKÁS rejlik. A továbbiakban a tanácsos még aláhúzta, hogy Sumner Welles, aki ténylegesen megszabja az Egyesült Államok külpolitikáját, egyáltalán nem tartja helyesnek az angol külpolitika szélsőségeit.136 Az Egyesült Államok uralkodó körei tehát teljes akciószabadságot adtak a magyar politikusoknak. * A magyar kormányköröket a vülámháború alakulása ráébresztette arra, hogy Hitler elvesztette a háboríit. Az országon belül is erősödött az ellenállás, növekedett a forradalmi mozgalom ereje. Mindez arra vezetett, hogy a helyzet javítása céljából eltávolították a miniszterelnöki székből a náci Németország fanatikus hívét, Bárdossy Lászlót, és helyére Kállay Miklóst állították. Kállay hintapolitikájának lényege az volt, hogy egyrészt biztosította Magyarország részvételét a Szovjetunió elleni háborúban, másrészt azonban olyan feltételeket igyekezett előkészíteni, amelyek segítségével a háború végén biztosítani lehet, hogy Magyarországot az angol—amerikai csapatok szállják meg és ne a Szovjetunió fegyveres erői szabadítsák fel. A Kállay-kormány hivatalbalépése után az amerikai diplomácia képviselője április 2-án közölte a berni magyar követtel, hogy az Egyesült Államok kormánya nem vette tudomásul Bárdossy 1941. december 11-i hadüzenetét.13 7 Egy hónap elteltével, 1942 májusában az Egyesült Államok helyettes külügyminisztere, Berle ismét azt tanácsolta a magyar képviselőnek, Havasnak, hogy a hadsereg zömét tartsák otthon, mert „a német bukás esetén" ,,nem lesz más erő, amely feltarthatná az orosz hadsereget". Az Egyesült Államok kormányának képviselői tehát — a fenti közlésből erre lehet következtetni — azt hitték, hogy a hitleri hadsereg bukása után a határokon felsorakozott magyar hadsereg ,,fel tudja tartani az oroszokat".13 8 Ez volt az Egyesült Államok akkori koncepciója, amelynek megvalósítására Kállai Miklós kormánya a háború éveiben a gyakorlatban is mindent elkövetett. A Németországgal való megállapodás értelmében a magyar hadsereg 1941. június 27-én kelt át a Kárpátokon. A háború első napjaiban öt hadtestet vetettek be, amelyeknek összlétszáma 84 000 katona volt.13 9 Ugyanekkor Magyarország egész területe a német és olasz hadsereg felvonulási területévé vált.14 0 Különleges változás a kormány külpolitikájában 1941 végéig nem történt. A német megszállók Moszkva alatti veresége azonban a budapesti német és olasz katonai és diplomáciai vezetők aktivizálódását váltotta ki. Az 1942. év diplomáciai tevékenysége azzal kezdődött, hogy Ribbentrop látogatást tett Magyarországon és „mezőhegyesi vadászat" után néhány napot Budapesten töltött. Ribbentrop a magyar kormánytól nemcsak azt követelte, hogy növelje a Németországnak szállítandó árumennyiséget, hanem azt is, hogy Magyarország teljes katonai erejével vegyen részt a Szovjetunió elleni háborúban. A magyar hadsereg szovjet frontra küldését Keitel tábornagy volt hivatott szorgalmazni, aki e cél érdekében január 20-án Budapestre érkezett. 136 Uo. 20—21. 1. 137 OL. KÜM. Res. Pol. 128. 1942. 2 — 3. 1. 138 OL. KÜM. Res. Pol. 230. 10. 1942. 2 — 3. 1. 139 OL. KÜM. Békeelőkészítő, HM. I. 1 — 12 B/13. 1941; 23, 16, 17. 1. 140 OL. ME. MT. jkv. 1941. júl. 1. 8. 1.
