Századok – 1961
Tanulmányok - Pölöskei Ferenc lásd Szabó István - Puskás A. I.: Adatok Horthy-Magyarország külpolitikájához a második világháború éveiben 83
100 A. I. PUSKÁS Németország és Magyarország Jugoszlávia elleni katonai előkészületeiről szóló hírek hamarosan ismeretesekké váltak diplomáciai körökben. A moszkvai magyar követ, Kristóffy 1941. január 11-én közölte Teleki Pál miniszterelnökkel, hogy diplomáciai körökben tárgyalják a német csapatoknak magyar területen való átengedését és e hírről felvilágosítást kért tőle telefonon Gabrilovics moszkvai jugoszláv követ.9 7 A magyar diplomácia cáfolta ezeket a tényeket. Ugyanebben az időben viszont már folytak a tárgyalások a magyar területen átvonuló német csapatok ellátásának biztosításáról. A budapesti német követség tanácsosa, Werkmeister és Wörnle magyar meghatalmazott követ között 1941. január 18-án olyan megállapodás jött létre, hogy Magyarország területén a német csapattestek ellátása céljából raktárakat létesítenek, amelyek fölött a budapesti német követség „összekötői" gyakorolnak majd ellenőrzést.98 Az előkészítő intézkedések még inkább fokozódtak Csáky halála után, akit a külügyminiszter posztján a teljesen egyoldalú németbarát orientáció híve, Bárdossy László váltott fel. 1941 márciusában a német vezérkar megbízásából Magyarországra érkezett Kinzel Eberhardt ezredes, hogy véglegcsen egyeztesse a Jugoszlávia ellenes katonai előkészületeket. Abban a levélben, amelyet Haider ez alkalommal Werthnek írt, a német vezérkar főnöke nemcsak a Jugoszlávia elleni támadást részletezte, hanem utalt arra is, hogy esetleg háborúra kerül sor a Szovjetunió ellen.99 1941 márciusának végén már a támadás előkészületei végéhez közeledtek. 1941. március 27-én Hitler magához kérette Paulust és Halder, Keitel és Jodl jelenlétében kijelentette neki, hogy napirendre került a Jugoszláviával való leszámolás, — nem utolsósorban azért, hogy a „Barbarossa-terv" megvalósítása esetén a német jobbszárnyat ne fenyegesse semmilyen veszély.100 Ugyanezen a napon Hitler Sztójay berlini magyar követ útján Horthy kormányzónak szóbeli üzenetet küldött, amelyben azt javasolta, hogy Magyarország vegyen részt a Jugoszlávia elleni katonai támadásban. Horthy Hitlernek adott válaszában kifejezte háláját az ajánlatért és beleegyezését adta a Jugoszlávia elleni agresszióban való részvételhez, egyúttal utalt arra, hogy a katonáknak meg kell vitatni a részvétel méreteit és a közös taktikát.10 1 A kormány ülésén megvitatták Hitlernek ezt az üzenetét és jóváhagyták Horthy válaszát; Bárdossy László külügyminiszter tájékoztatót adott Hitlernél és Ribbentropnál tett müncheni hivatalos látogatásáról. Hangsúlyozta, hogy a német vezetők elégedetten vették tudomásul Magyarország csatlakozását a háromhatalmi egyezményhez és hozzájárulását ahhoz, hogy német csapatok Magyarország területének igénybevételével „rendet teremtsenek a Balkánon".10 2 A magyar kormány tehát katonai támadásra készült Jugoszlávia ellen, elsősorban a területi igények kielégítése érdekében. Amikor ezt a kérdést felvetették Berlinnek, onnan komoly Ígéreteket kaptak. Hitler Horthyhoz irott levelében megígérte, hogy a Jugoszlávia elleni akció után „helyreállítják a 97 OL. KÜM. Res. Pol. 729. 21/7. 1941. I. I. 98 Uo. I. 1. 99 Procès . . . УЛ., 337, 338. 1. 100 Uo. 263—264. 1. 101 OL. ME. MT. jkv. 1941. márc. 21., 71. 1. 102 Uo. 71 — 72. 1.
