Századok – 1961

Tanulmányok - Pölöskei Ferenc lásd Szabó István - Puskás A. I.: Adatok Horthy-Magyarország külpolitikájához a második világháború éveiben 83

ADATOK MAGYARORSZÁG KÜLPOLITIKÁJÁHOZ A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN' 101 magyar nagyhatalmat". 1941. április 1-én, amikor Sztójay magyar követ ismét megkérdezte Hitlert, hogy mit kap Magyarország a Jugoszlávia elleni háborúban való részvételért, a Führer azt válaszolta: „Vegyetek annyit, amennyit akartok".103

Ugyanezt a kijelentést tette Bartha Károly hadügyminiszter előtt is, annak berlini látogatása alkalmával.10

4 Paulus, aki Hitler és Horthy megegyezése alapján március 30-án Budapestre érkezett a katonai akció egyeztetésére, szintén kijelentette, hogy a Bánátot is (amely elsősorban érdekelte a horthystákat) átadják Magyarországnak.105

A részletek megtárgyalásakor hamarosan megegyezés jött létre Paulus és Werth, valamint László ezredes között.106 A gyors katonai előkészületekre a Jugoszláviában végbemenő események miatt volt szükség. A németbarát Cvetkovics-kormány az antikomintern paktumhoz való csatlakozás miatt megbukott. A Szimovics-féle nemzeti szerb kormány megalakítása nem elégítette ki Hitlert. Pedig az új jugoszláv külügyminiszter 1941. március 29-én Belgrádban fogadta a magyar követet és kijelentette neki, hogy a Magyarországgal való barátság és szoros együttműködés kormánya külpolitikai irányvonalának egyik alapjául szolgál; Momcsilo Nincsics szintén aláhúzta, hogy Jugoszlávia csatlakozása a hármasszövetséghez változatlanul érvényben marad. Ezt a kijelentést azonnal továbbították Budapestre, Rómába és Berlinbe,10

7

azonban ez sem elégítette ki a fasiszta vezetőket, akik a Jugoszláviával való leszámolásra készültek. A német kormány nem akceptálta Nincsics nyilatkozatát, amely szerint az új kormány érvényben lévőnek tekinti Jugoszláviának a hármas szövetséghez való csatlakozását. Nyomban Berlinbe hívtak egy kis horvát küldöttséget, amely április 1-én azt a feladatot kapta, hogya német támadás idején lépjen akcióba.10

8 1941. április 1-én Magyarország kormánya úgy döntött, hogy megsértve a nemrégiben kötött „örök barátsági szerződést", megtámadja Jugoszláviát. Teleki Pál miniszterelnök, aki azt tervezte, hogy Németország segítségével mindenekelőtt Keletre tolja ki a határokat, „bűnösnek tartotta magát", hogy a kormány április 1-i ülésén hozzájárult a Jugoszláviával kötött szerződés megsértéséhez; ezért április 3-án öngyilkos lett. A levélben, amelyet halála napján Horthyhoz írt, Magyarország Jugoszlávia elleni támadását gyávaságnak nevezte és a magyarokat „hullarabló és legutolsó nemzetnek" bélyegezte.10

9 Erről Horthy magánlevélben nyomban tájékoztatta Mussolinit és Hitlert.11

0 A müncheni magyar konzul közlése szerint a hitleri rendszer hívei Németországban az öngyilkosság okát abban látták, hogy Teleki kétkulacsos politikát folytatott; véleményük szerint Telekivel olyan politikus lépett le a színpadról, akiben Németország nem bízott.11

1 1941. április 5-én Pálffy Géza, a főrendiház tagja figyelmeztette az új miniszterelnököt, Bárdossy Lászlót, aki vakon teljesítette Berlin utasításait, i»3

OL. ME. MT. jkv. 1941. ápr. 13. 12. 1. OL. ME. MT. jkv. 1941. ápr. 15. 90. 1. 105

OL. ME. MT. jkv. 1941. ápr. 13. 12. 1. 106

Procès . . . VII. 264. 1. i»' OL. KÜM. Pol. 2115., 16/7. 1941. 375. 1. i«8

OL. KÜM. Res. Pol. 153. 1941. 8. 1.: ME. 1751. es. B. 45, 1941. Német ügyek, 621 1. ^ 109

IDA f. 323 op. I, d. 62, 1. 9. L. m. Titkos diplomáciai okmányok. 329. 1. no Uo. 2 — 6. 1. "i OL. KÜM. Pol. 2676. 21/7. 1941. 21. 1.