Századok – 1961
Tanulmányok - Pölöskei Ferenc lásd Szabó István - Puskás A. I.: Adatok Horthy-Magyarország külpolitikájához a második világháború éveiben 83
ADATOK MAGYARORSZÁG KÜLPOLITIKÁJÁHOZ A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN 99 10 000 darabbal és juhexportját 20 000 darabbal növeli. Egyidejűleg elismerték a márka 3%-os értékemelését.9 0 * Az agresszív tervek sorában most a Jugoszlávia elleni akció következett. Hitler 1940 őszén, a Szovjetunió elleni háború előkészületei idején nyomatékosan javasolta Magyarországnak, hogy létesítsen jószomszédi kapcsolatot Jugoszláviával. Egy római jelentésből pedig kitűnik Olaszországnak az a kívánsága, hogy Jugoszlávia és Magyarország kössenek egymással barátsági szerződést. A fasiszta Olaszországnak érdekében állott, hogy a Balkánnak ezen a részén békés viszonyok uralkodjanak, tekintettel a háborúra, amelyet Görögország ellen robbantott ki. Rómában hangsúlyozták azonban, hogy a jugoszláv kérdés később napirendre kerül.9 1 Hitler még Bécsben, Magyarországnak a Hármas Szövetséghez való csatlakozása idején azt követelte Magyarország képviselőitől, hogy kössenek Jugoszláviával szerződést. Sztójay erre kijelentette Woermann-nak a Harmadik Birodalom helyettes külügyi államtitkárának, hogy Magyarország teljesíti ezt az utasítást, de ezzel az akcióval azért nem mond le a Jugoszláviával szembeni határrevizióról.9 2 Ily módon 1940. december 12-én nyomatékos német javaslatra aláírták a magyar—jugoszláv szerződést az „állandó békéről és örök barátságról".9 3 Egyidejűleg azonban katonai előkészületeket tettek Jugoszlávia és a Szovjetunió megrohanására. 1940 novemberében a budapesti német katonai attasé, Krappe Günther ezredes meglátogatta a magyar vezérkari főnököt, Werth Henriket s átadta neki a hitleri Wehrmacht vezérkari főnökének, Haider tábornoknak a levelét. Haider már ekkor jelezte, hogy a jugoszláv kérdésben 1941 tavaszán „elkövetkezik a döntés", ha másképp nem, akkor katonai erővel. A Wehrmacht főnöke ekkor a magyar vezérkar tudomására hozta, hogy általában is, de elsősorban a Szovjetunió elleni háború esetén Németország számít Magyarország közreműködésére.94 1940 decemberében Keitel meghívására Bartha Károly hadügyminiszter Németországba utazott, hogy megvitassa a magyar hadsereg felfegyverzését és a német—magyar katonai politikai együttműködést az 1941-es évre. Már e tárgyalások során megegyezésre jutottak a Jugoszlávia elleni közös katonai akció tekintetében; a megegyezés a német csapatoknak Magyarországon való átvonulására, a magyar csapatoknak a szovjetellenes háborúban való részvételére és a magyar hadsereg felfegyverzésére vonatkozott.9 5 Magyarország csatlakozását a hármas-szövetségi paktumhoz és megegyezését a német fasisztákkal úgy látszik az angol diplomácia is megértette. Ezt valószínűvé teszi a madridi magyar követnek 1940 decemberében kelt jelentése, hogy a madridi angol diplomaták, köztük az angol követ is annak a véleménynek adtak hangot, hogy Magyarország földrajzi helyzetének következtében kényszerült ennek a lépésnek megtételére.9 6 90 OL. ME. MT. jkv. 1940. nov. 23. 2, 6. 1. « OL. KÜM. Res. Pol. 868. 1940. 2. 1. 92 OL. KÜM. Res. Pol. 6878/16/7, 1940. 173. 1. 93 OL. KÜM. Res. Pol. 89, 1941. 11.1. Ezt maga Horthy is beismerte egyik Hitlerhez intézett levelében. 94 Procès des grands criminels de guerre devant le Tribunal Militaire International. VH. k„ Nürnberg, 1947. 336. 1. 95 Uo. 337. 1. 96 OL. KÜM. Res. Pol. 6878. 16/7, 1940. 170. 1., 2/7, 1941. 66-67. 1. 7*
