Századok – 1961
Tanulmányok - Pölöskei Ferenc lásd Szabó István - Puskás A. I.: Adatok Horthy-Magyarország külpolitikájához a második világháború éveiben 83
96 A. I. PUSKÁS számára. A német fasizmus ezzel az akcióval végérvényesen magához láncolta, hódító tervei eszközévé tette Magyarországot. * 1939. március 17-én, amikor Kárpát-Ukrajna megszállása tulajdonképpen még nem is fejeződött be, a magyar kormány — ki akarván fejezni háláját Németország és Itália iránt — határozottan szükségesnek és időszerűnek látta a Népszövetségből való kilépést.7 4 Gróf Teleki Pál - Magyarország új miniszterelnöke — és gróf Csáky 1939. április 18 —20-án Rómába utaztak, hogy a további hódító tervek lehetőségét kipuhatolják. Mussolini és Ciano a magyar vezetőkkel folytatott beszélgetés során kinyilvánították azt az álláspontjukat, hogy Olaszország nem támogatja Romániát a magyar területi igényekkel szemben. Mussolini és Ciano egyidejűleg azt is értésére adták a magyar vezetőknek, hogy Jugoszlávia, ha nem támogatja a fasiszta Olaszország és Németország politikáját, akkor felosztásra kerül; Szlovákiát illetőleg pedig, amelyet a horthysták hajlandónak mutatkoztak megszállni, Ciano kijelentette, hogy Szlovákiát Németország senkinek sem adja át.7 5 Csehszlovákia feldarabolása után Németország Lengyelország meghódítását tűzte ki célul. A magyar vezető-körökben, amelyek az utóbbi tíz év alatt Lengyelországot leghűbb szövetségesének tekintették, miután annak segítségével érték el Kárpát-Ukrajna meghódítását, ismeretessé váltak Hitler ilyen irányú tervei. Szabó László ezredes, katonai attasé Rómában, 1939. május 1-én beszélgetést folytatott Mussolinival a két ország taktikai magatartását illetőleg a lengyel—német háború esetére. A ,,Duce" a következő tervet ajánlotta: 1. Ha a háború Németországra és Lengyelországra korlátozódik, akkor Németország azon követelését, hogy csapatait Magyarországon engedjék keresztül, el lehet hárítani. Ilyen esetben Olaszország Magyarország oldalán áll. Következésképpen Mussolini Olaszország és Magyarország semlegességét ajánlotta egy ilyen konfliktusban. 2. Ha azonban a háború nem marad lokális, akkor Olaszország Németország mellé áll és akkor Magyarországnak is ugyanezt a politikát kell követnie.7 6 Gróf Csáky külügyminiszter néhány hónappal később, 1939 augusztusának utolsó hetében Hitlerrel, Ribbentroppal, Mussolinival és Cianoval — Berlinben és Rómában — folytatott beszélgetésekben megvitatta a csapatok átengedésének kérdését. A magyarok hajlottak az olasz tervekre. Németországnak azonban érdeke volt, hogy csapatait Szlovákián és Magyarországon keresztül vethesse be Galíciába. Csákyt szeptember 7-én — már a lengyel — német háború idején — Ribbentrophoz hívták, aki megkísérelte, hogy Magyarországot bevonja a háborúba és utalt a lehetséges magyar igényekre Lengyelországgal szemben. A horthysták azonban, akik Csehszlovákia elleni támadásukat azzal próbálták igazolni, hogy Trianon „szégyenét" akarják lemosni, féltek attól, hogy most követeléseket hangoztassanak Lengyelországgal szemben és így önmagukat, mint rabló imperialistákat leleplezzék. Szeptember 9-én Ribbentrop felhívta Csákyt és kérte, hogy a német csapatok Szlovákiából magyar területen át vonulhassanak fel, arra számítva, "> OL. ME. MT. jkv. 1939. márc. 17. 75 OL. KÜM. Res. Pol. 23. 426. 1939. 1 — 16. 1. 76 OL. KÜM. Res. Pol. 23. 492. 1939. 2 — 3. 1.
