Századok – 1961
Tanulmányok - Pölöskei Ferenc lásd Szabó István - Puskás A. I.: Adatok Horthy-Magyarország külpolitikájához a második világháború éveiben 83
ADATOK MAGYARORSZÁG KÜLPOLITIKÁJÁHOZ A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN' 97 hogy így hamarabb fogják meghódítani Nyugat-Ukrajnát és Nyugat-Bjelorussziát. A llorthynál szeptember 9-én a miniszterelnök, a külügy- és hadügyminiszter s a vezérkari főnök részvételével lefolytatott tanácskozás nem tett eleget Ribbentrop követelésének, nem akarta megcáfolni a nemrégen kiadott hivatalos nyilatkozatot, amely szerint lengyelellenes katonai hadműveletekre nem kerül sor.77 A kormány, amelyet 1939. szeptember 10-én, vasárnap a reggeli órákban rendkívüli ülésre hívtak össze, szintén helyeselte ezt az álláspontot. Magyarországnak ezt az állásfoglalását támogatták a fasiszta Olaszország vezetői. Kitűnik ez azokból a megbeszélésekből, amelyek szeptember 4. és 9. között zajlottak le.7 8 A magyar diplomácia, Erdély megszállására készülve, — miután Olaszország támogatásának igéretét már bírta — Anglia állásfoglalásának kipuhatolására törekedett. 1939 végén az angol Foreign Office hivatalos megbízottai már kijelentették Barczának, hogy az az angol garancia, amelyet Romániának adtak, csak a nemzeti függetlenségre és nem a területi sérthetetlenség fenntartására vonatkozik.79 Ez a közlés jeladás volt arra, hogy a horthysták akcióba léphetnek Románia ellen. A továbbiak során Teleki Pál magyar miniszterelnök Rómában 1940 április végén már konkrét formában megvitatta Mussolinival a magyar követelések mértékét. Teleki kijelentette, hogy igényt tartanak egész Erdélyre, de „ha" a románok készek nagy áldozatokra, akkor a magyarok készek a tárgyalásokra.8 0 Mussolini ígéretet tett: hatni fog a románokra, hogy legyenek engedékenyek. 1940. április 1-én a minisztertanács ülésén vita alakult ki arról, hogy felvessék-e Berlinben Magyarországnak Erdélyre és Szlovákiára vonatkozó igényét. A miniszterelnök és hívei úgy gondolták, hogy ez nem szükséges. A külügyminiszter viszont ragaszkodott ahhoz, hogy ez elkerülhetetlen. Hosszú vita eredményeként úgy döntöttek, hogy óvatos formában fel lehet vetni.8 1 Hitler persze az igények tárgyalását is elsősorban a magyarországi német pozíciók megszilárdítására akarta kihasználni. Ilyenirányú elgondolásaira rávilágít a magyar konzul Münchenből 1940 júniusában Csáky külügyminiszternek küldött jelentése, mely szerint Hitler kilogásolja a régi osztályok és a klérus privilégizált helyzetét Magyarországon és ezek ellenében a katonasággal rokonszenvezik, amely száz százalékosan németbarát. Ezért az utóbbit kívánja megerősíteni.8 2 A magyar kormány eddig, miután Németország és Olaszország segítségével elérte hódító tervei egy részének megvalósulását, gazdaságilag komoly kedvezményeket tett e hatalmaknak: éppen ebben a periódusban kötelezte magát Magyarország, hogy mezőgazdasági termékeinek legjavát Németországba exportálja.8 3 A magyar—német tárgyalások folyamán 1940 áprilisban és június—júliusban Magyarország arra is kötelezte magát, hogy Németországnak, a szoká" OL. ME. MT. jkv. 1939. szept, 10. 2 — 5. 1. 78 OL. KÜM. Res. Pol. 23. 853. 1939. 2. 1. '»OL. KÜM. Res. Pol. 1121. 7a„ 1939. 120—125. 1. 80 OL. ME. MT. jkv. 1940. ápr. 1. 5. 1. ei Uo. 6—8. 1. 82 OL. KÜM. Pol. 3677, 21/7 839. 1940. 1. 1. 83 OL. KÜM. Pol. 695. 21/7. 296 1940. 299. 1. 7 Századok
