Századok – 1960

Történeti irodalom - L. V. RAZUMOVSZKAJA:Tanulmányok a lengyel parasztság történetéről (Ism. Bácskai Vera) 908

TÖRTÉNETI IRODALOM 909 megvalósítania. így, bár minden egyes fejezetet a termelőerők, a kor társadalmának jellemzésével nyit meg, mégsem sikerült a parasztság történetét szervesen beleágyaznia a lengyel társadalom fejlődésének történetébe. E gazdaságtörténeti fejezetek túlságosan általánosak, s csak kevéssé világítják meg a feudalizmus fejlődésének konkrét, lengyelországi sajátos vonásait. így kissé elnagyolt a feudális viszonyok kialakulásáról írott fejezet, melyben nem határozza meg pontosan a feudális viszonyok kialakulásának fázisait, sem azt, hogy ezek mikor válnak uralkodóvá a lengyel társadalomban. Ugyanez a helyzet a gazdagabb forrásanyagú XIV. század történeténél is. Itt a pénzjáradékra való áttérés magyarázata szükségessé tette volna mind a mezőgazdasági, mind a városi árutermelés fejlődésének, a városok egymásközti, és főleg a falu ós város közti piaci kapcsolatok, a belső piac fejlődésének beható elemzését. Razum о vszk a j a e helyett megelégedett e jelenségek szórványosan illusztrált felsorolásával. így pl. a paraszti árutermeléssel kapcsolatban említést tesz bizonyos kereskedő falvakról, de ezek részletes ismertetését mellőzi. A járadék formáinak, a paraszti terheknek egyébként részletes és alapos leírása mellett az olvasót az is érdekelné, hogy vajon a terményjáradékot teljes egészében felemészti-e a földesúr udvartartása, s nem törekszik-e a földesúr egy részének értékesítésére, fellelhető-e a XIV. században a földesúri árutermelés tendenciája, vannak-e adatok arra, hogy mit és mennyit vásároltak stb. Arra a kérdésre sem ad választ, hogy milyen mértékben kapcsolódik be a parasztság az árutermelésbe, menynyire rendszeresek e piaci kapcsolatok, mit ad el és mit vásáról, stb. Pedig mindez fontos tényezője a pénzjáradék elterjedésének. A pénzjáradékra való áttérés alapvető feltétele a falu és város többé-kevésbé szilárd piaci kapcsolata. Ennek kapcsán szükséges lett volna alapos vizsgálat alá venni a lengyel városok fejlődését. A várostörténetnek ez az elhanyagolása annál is feltűnőbb, mert a szerző igen részletesen foglalkozik a német kolonizáció kérdésével. Alaposan elemzi a német jog tartalmát, a telepítés szerepét a lengyel falu életében, és gazdag tényanyag alapján visszautasít minden olyan nézetet, mely akár túlbecsüli, akár lebecsüli a német kolonizáció szerepét és jelentőségét. Vizsgálatát azonban nem terjeszti ki a városokra is, holott köztudomású a német kolonizáció káros hatása a lengyel városfejlődésre, ami nyílván kihatott a belső piac kialakulására is. Meg kell említenünk, hogy a parasztság helyzetének leírása sem elég meggyőző mindenütt. Ilyen nagy korszakra valóban nehéz elegendő országos érvényű anyagot gyűjteni. De ebben az esetben a szerzőnek állításait óvatosabban kellett volna megfogalmaznia. Gyakran^3—4 birtok adatai alapján jut országos érvényű következtetésekre, és találunk egyáltalán, vagy kellően alá nem támasztott állításokat is. Nem kísérli meg azt som, hogy a különböző területeken, más és más tartományokban, különböző jellegű birtokokon élő parasztok helyzetének eltéréseit, sajátosságait feltárja. (Egyedül a negyedik fejezetben, a pénzjáradék vizsgálatánál utal ilyen eltérésekre, de itt sem elemzi eléggé alaposan ezek okait és további következményeit.) Pedig, különösen a feudális széttagoltság korában a lengyel parasztság történetét, fejlődésének irányát csak a különböző, egymástól valójában független, földrajzilag is eltérő területek sajátosságainak figyelembevételével lehet megvilágítani. Nyilván más és más a kizsákmányolás formája, a parasztság helyzete a főleg gabonatermelő, vagy inkább állattenyésztésre alkalmas vidékeken, a kereskedelmi útvonalak közelében, vagy azoktól távoleső területen, különböző képet mutat az egyházi, királyi, a kis- és nagybirtokon élő parasztok helyzete. Csak e helyi eltérések, sajátosságok sokoldalú és gondos vizsgálata alapján határozhatjuk meg egy ország, egy osztály fejlődésének fő tendenciáját. S a szerző általános érvényű megállapításait meggyőzőbbé tehette volna, ha utal e helyi eltérésekre, sőt ezeket az adatokat statisztikai táblázatok stb. segítségével szemléltetővé is tette volna. így világosabb és megnyugtatóbb képet adhatott volna pl. az egyes járadékformák országos elterjedéséről, nagyságáról stb. Ahol a szerző elegendő forrásanyaggal rendelkezett, igen alapos és sokoldalú vizsgálat jellemzi munkáját. A könyv egyik legérdekesebb fejezete, melyben a feudális függőség különböző formáit elemzi és nagy körültekintéssel és alapossággal határozza meg a különböző terminusok mögött rejtőző rétegek jogi és gazdasági helyzetét. Gazdagon dokumentálva, érdekesen írja le a feudális urak harcát az immunitás elnyeréséért , valamint az egyes birtokokon élő jobbágyok terheit, szolgáltatásait. E részletkérdések kiváló feldolgozásán túl, egészében hasznos összefoglaló munkát adott mindazoknak a kezébe, akik a lengyel nyelv ismerete hiányában eddig nem foglalkozhattak részletesebben a lengyel történelemmel. BÁCSKAI VERA