Századok – 1960
Tanulmányok - Fügedi Erik: Az esztergomi érsekség gazdálkodása a XV. század végén - 82
AZ ESZTERGOMI ÉRSEKSÉG GAZDÁLKODÁSA A XV. SZÁZAD VÉGÉN* (I. rész) Kereken száz évvel ezelőtt Nyáry Albert a modenai állami levéltárban megtalálta azokat a számadáskönyveket, amelyeket Estei Hipolit esztergomi érsek, majd egri püspök vagyonkezeléséről vezettek. Az akkor előkerült 12 kötetről Nyáry rövid ismertetést adott 1867-ben,1 majd a Magyar Történelmi Társulat az anyag egy részét lemásoltatta, s e folyóirat hasábjain 1870—1872 között részben a másolatok, részben saját jegyzetei alapján Nyáry részletesen foglalkozott velük.2 Megállapította, hogy a számadáskönyvek az esztergomi érsek, ill. egri püspök bevételeit és kiadásait tartalmazzák. Az esztergomi számadások 1487—1489 közti időszakát Nyáry részletesen elemezte, főképpen általános gazdaságtörténeti szempontból. A Nyáry rendelkezésére álló anyag azonban hibás másolatokból állott, s ezért újak készítése váltf szükségessé.3 1908-ban Veress Endre újra átnézte a modenai levéltár megfelelő részét. Veress már nem 12, hanem 29 esztergomi és 10 egri kötetet talált, s ezeket jelentésében ismertette.4 Jelentése alapján a kötetek nagy részét újra lemásoltatták a velencei állami levéltárban dolgozó olasz másolókkal. Ez a munka 1915-ig folyt, amikor az első világháború megakasztotta. A rendelkezésre álló másolatokat azonban sem ekkor, sem később nem dolgozták fel teljes egészükben, csupán a művészettörténészek dolgoztak fel egyes részleteket belőlük. A másolást sem folytatták, filmek sem készültek az anyagról a mai napig sem, bár a Hipolit-kódexek tudomásunk szerint az egyedüli olyan számadások, amelyek egy Mohács előtti feudális úr gazdasági tevékenységét teljes egészében felölelik. Az anyagnak minden szempontból történő feldolgozására ennek a dolgozatnak keretében nem vállalkozhatunk, ezért csak az 1488—1490. évek öt kötetének anyagát kívánjuk bemutatni5 és megvizsgálni 1. az érsek * A szerkesztőbizottság Fügedi Erik tanulmányát azzal a megjegyzéssel bocsátja közre, hogy a tanulmány értékes anyaga hasznosan támasztja alá a korgazdasági fejlődéséről formált marxista felfogást, noha a szerző nézetei — főleg egyes következtetései (telokrendszcr kialakulása, járadékformák változása stb.) — ettől több ponton eltérnek és további kritikai vizsgálatot igényelnek. 1 Nyáry Albert : Az esztergomi érsekség és egri püspökség számadási könyvei a XV—XVI. századból. Századok 1/1867. 378—384. 1. 2 Nyáry Albert : A modenai Hyppolit kódexek. Századok Ш/1870. 275, 355, 661; V/1872. 288, 355; VU/1874. 1. és 73. 1. 3 A múlt század hatvanas éveiben készült másolatok nem vették figyelembe a kötetek jobb és bal oldala (tartozik és követel) közti különbséget és a szöveget folyamatosan másolták, aminek következtében a könyvelési rendszer teljesen összezavarodott. 4 Veress Endre jelentésének mellékletei az MTA Kézirattárában. Modena 2. 5 A másolás történetét részletesen megírta Lukinieh Imre : A MTA történettudományi bizottsága másolat- és kéziratgyűjteményének ismertetése, Bpest, 1935. 33—36. 1. Tanulmányunk megírásakor még csak az 1487—1491. évi anyag állt rendelczésünkre, a
