Századok – 1960
Tanulmányok - Fügedi Erik: Az esztergomi érsekség gazdálkodása a XV. század végén - 82
AZ ESZTERGOMI ÉRSEKSÉG GAZDÁLKODÁSA A XV. SZÁZAD VÉGÉN 83 tényleges jövedelmét 1488—1490 között, 2. az érsek kiadásait 1489—1490 közt, 3. az ezekhez kapcsolódó legfontosabb gazdaságtörténeti kérdéseket. I. A forrásanyag A mai magyar történeti irodalomban „Hipolit-kódexek" vagy „modenai kódexek" néven ismert könyvanyag Esztergomból származó 29 kötete nem egyöntetű, hanem különböző természetű könyvek sorozata. A Budapesten levő másolatok és Veress jelentése alapján megállapítható, hogy a sorozat zömét a magyar személyek által latin nyelven vezetett számadáskönyvek6 és olaszul vezetett főkönyvek7 alkotják. A felsoroltakon kívül egy leltárkönyv,8 egy napló9 és két salláriumkönyv1 0 maradt fenn, közülük az utóbbi három másolata is rendelkezésünkre áll. Számunkra a főkönyvek a legfontosabbak. Összesen 18 maradt fenn, de közülük négy sajnos már a múlt század derekán is rossz állapotban volt, Veress pedig 1908-ban az évszámot kivéve szinte semmit sem állapíthatott meg róluk.1 1 A még olvasható (vagy részben olvasható) példányok az 1487, 1489—1490, 1495 és 14.97 évek kiadásait és az 1487—1491, 1493—1495 évek bevételeit tartalmazzák. A kötetek egy részét még korabeli kötésben őrzi a modenai állami levéltár. A kötetek eredetileg évszámból és kereszt ből vagy évszámból és betűből álló jelzettel voltak ellátva, mégpedig úgy, hogy az évszám első két számjegye után a betű, majd az évszám második két számjegye következett, pl. 14 В 88. Ezenkívül feltüntették azt, hogy a könyv a kiadások (libro di usita) vagy bevételek (libro di intrada) könyvelésére szolgált. Egy kötet pontos jelzete tehát pl. libro di usita 14B88 vagy csak libro di usita В volt. A másolatban rendelkezésre álló anyagból sajnos nem állapítható meg, hogy milyen rendszer szerint jelzetelték a könyveket. Egyegy esztendőből ui. a másolatban meglevő könyvekben hivatkoznak más könyvekre is, de nem egészen világos, hogy az azonos fajtájú, de különböző jelzetű könyvek (pl. libro di intrada В, С stb.) között milyen összefüggés volt. Valószínű, hogy az ,,A" betűvel megjelölt kötet „memoriális" volt, amelyben a különböző követeléseket és kötelezettségeket írták be, pl. a salláriumra vonatkozó megállapításokat , a tizedbérleti szerződéseket stb.12 A kötetek jelzete rávilágít a könyvelési rendszerre is. Az Esztergomban működő olasz írnokok minden bevételt és minden kiadást a kor színvonalán álló „velencei rendszerű" kettős könyvvitel szabályai szerint vezettek.1 3 Az egyik könyv a bevételek, a másik a kiadások számláit tartalmazta. A különbség azonban tisztán elméleti jellegű volt, mert a bevételi könyvben a tiszta bevételi számlákat személyi számlák követték, amelyeken már kiadási tételeket is találhatunk, és ezt a kötetet a provisor számlája zárta le. A kiadási könyvet ugyancsak személyi számlákkal fejezték be, amelyeken mind tartozás, mind köyetelés szerepel. Lényegében tehát a két könyv együttesen alkotja a kérdéses év mai Könyvelési értelemben vett főkönyvét, s a két könyv csupán a főkönyv két kötetének tekintendő. Ezt a megállapítást alátámasztja az, hogy szerkesztésük, vezetésük többiről azt hittük, hogy elveszett, mert a Lukinich által a 3. és 4. doboz tartalmaként felsorolt anyag hiányzott. Lektoromnak, Sinkovits Istvánnak köszönhető, hogy ez a hiányzó anyag az Országos Levéltárban előkerült és ma újra az. Akadémia Kézirattárában tanulmányozható. Ebben a tanulmányban a későbbi számadáskönyveket természetesen már csupán egyes kényesebb kérdésekre vonatkozólag használhattuk fel (könyvelési rendszer megismertetése, földesúri kilenced és taxa extraordinaria stb.) — változatlanul hiányzanak azonban a Lukinich által említett 1475—1477. évi ( ?) számadások. 6 Veress jelentésének 6, 9. 12, 13, 15, 20. sz. melléklete. 7 Veress jelentésének 1, 2, 3, 7, 8, 10, 11, 14,-16—19, 23, 25—29. sz. melléklete. 8 Veress jelentésének 4. sz. melléklete. 9 Veress jelentésének 24. sz. melléklete. 10 Veress jelentésének 21. és 22. sz. melléklete. 11 Ilyena Veress jelentésének 16,17, 26—27. sz. mellékletében leírt anyag. Úgy látszik, hogy a 17. sz. van közülük a legrosszabb állapotban, közepén egy kirothadt lukkal. 12 Az alkalmazottak személyi számláin általában erre az ,,A" kötetre hivatkoznak a járandóság és a szolgálat kezdetének feltüntetésekor. 13 Vö. ft. Brown: A history of accounting and accountants. Edinburgh, 1905. 93—123. 1. B. Benndorf : Geschichte (1er Buchhaltung in Deutschland. 1913. 40, 46. 1. 6*
