Századok – 1960
Tanulmányok - Pintér István: Az 1956. évi ellenforradalom falun 835
AZ 1956. ÉVI ELLENFORRADALOM FALUN 873 A dolgozó parasztságot ezek után nem is sikerült felhasználni semmiféle ellenforradalmi akcióban. Többségében tartózkodott mindenféle ellenforradalmi megnyilvánulástól. Ez a magatartás azonban az adott időszakban állásfoglalás volt, — állásfoglalás a tőkés, földesúri rendszer visszaállításával szemben, de ugyanakkor az elkövetett hibák ellen is. A parasztság álláspontját azonban nem lehet úgy megítélni, hogy semleges magatartást tanúsított a népi demokrácia és az ellenforradalom harcában. Pozitívan kell értékelni ezt a magatartást, mert csak a forradalmi erők dezorganizáltsága következtében nem válhatott ez aktív ellenállássá az ellenforradalommal szemben. A parasztság nem látta és nem is láthatta, hogy a Nagy Imre-féle „nemzeti kormány" politikája — amely első nyilatkozataiban a hibáktól mentes szocializmus felépítését tűzte zászlajára — azonos-e a falusi „forradalmi bizottságok" politikájával, vagy csupán túlkapásokról, kilengésekről van szó. Amikor pedig az események ellenforradalmi jellege nyilvánvalóvá vált, nem volt párt, amely felvilágosította volna a dolgozó parasztságot a történtekről, nem volt erő, amely egységbe kovácsolta, tömörítette és rohamra vezette volna az ellenforradalom ellen. Ahol megvoltak az előfeltételei a dolgozó parasztság ellenállásának, ott a parasztság aktívan kivette részét az ellenforradalommal szembeni harcból. Ez elsősorban a tsz.-ek megvédésében nyilvánult meg. Ahol a tsz. tagsága továbbra is egységes maradt, ahol volt pártszervezet, voltak az eszméhez hű kommunisták, ott az ellenforradalmi támadás ellenállásra talált. Nem egy termelőszövetkezeti kollektíva kényszerítette meghátrálásra az ellenforradalmárokat. így pl. a Szolnok megyei Nagyivány község kommunistái összefogva a termelőszövetkezet dolgozóival, megalakították a munkásőrséget a termelőszövetkezet vagyonának megőrzésére. Lovasjárőrökkel őriztették a tsz. földjét. Fegyveres őrség vigyázott a tsz. minden vagyonára. Erejükből még arra is tellett, hogy fegyveres őrséget állítsanak a szovjet emlékműhöz és segítséget nyújtsanak a járási pártbizottságnak is.186 Az ukki „Új Élet" tsz. tagsága a termelőszövetkezet felbomlasztására érkező tüntető tömeget a tsz. kapujában vasvillára támaszkodva várta, s így a tüntetők terve nem sikerült.187 Hercegszántón a kommunisták vezetésével a dolgozók a rendőrség és határőrség segítségével a „forradalmi bizottságba" beválasztott egykori főjegyzőt lemondatták és a község elhagyására kényszerítették.18 8 A Tolna megyei Bata községben a „Vörös Zászló" tsz. kommunistái megakadályozták a tsz. felbomlasztását, nemcsak saját szövetkezetüket védték meg, de segítséget adtak a „Rákóczi" tsz.-nek is vagyonuk megvédésében.18 9 Ugyancsak helytálltak a szarvasi kommunisták, a makói termelőszövetkezetek dolgozói, a gyulavári „Felszabadítók Hagyatéka" tsz., a dánielmajori tsz., Belecska község tsz. parasztjai, a sarudi gépállomás és még számos más falu kommunistái és tsz. dolgozók. Ők nem egyesetben fegyverrel a kézben, életük kockáztatásával védték a tsz.-ek vagyonát. Megakadályozták a tsz.-ek felszerelésének széthurcolását, állatállományának széthordását. Elzavaiták a tsz.-ek földjéről az ,,új földfoglalókat".19 0 Ugyanakkor nem szabad lebecsülni igen sok egyénileg lee pi Archívum. E. Gy. B/XIV/2. Szolnok megye jelentése az ellenforradalom tevékenységéről. 187 PI. Archivum E. Gy. B/III/1. Visszaemlékezés. 188 Pl. Archivum E. Gy. B/XIV/21. Ellenforradalmi tevékenységről szóló jelentés. 189 PL Archivum. E. Gy. B/VIII/14. 190 Nem célja a tanulmánynak részletesen ismertetni a termelőszövetkezeti parasztság hősies helytállását a tsz-ek megvédésében.
