Századok – 1960
Tanulmányok - Pintér István: Az 1956. évi ellenforradalom falun 835
'872 PINTÉR ISTVÁN mondat minden agyafúrtsága ellenére is világosságot derített e helyzetet még félreismerő vagy félremagyarázó parasztok fejében. De gondoskodott Mindszenty arról is, hogy némileg mégis megértesse híveivel, hogy mit ért ő mindezek alatt. Hogyan is értelmezte a „helyesen és igazságosan korlátozott magántulajdont" ? íme: „Azt a magyar nép természetesnek találja, hogy nagymúltú és nagyértékű intézményeinkről gondoskodni kell. Ugyanilyen minőségben továbbá megemlítem az ország 6 és félmillió hívőjének tájékoztatására, hogy a bukott rendszer erőszakának és csalárdságának minden nyomát egyházi vonalon felszámoljuk. Ez nálunk ősi hit- és erkölcstanból és az egyházzal egyidős jogszabályokból önként adódik."18 3 A Mindszenty részéről „természetesnek" vélt és „tájékoztatásra" szánt szavak a dolgozó parasztság tömegeit ébresztették annak tudatára, hogy az „ősi hit- és erkölcstan" alapján, ősi „jogszabályokra" hivatkozva akarják megfosztani földjétől, akarják visszataszítani az ezeréves nincstelenségbe és nyomorba. Vagy mi mást jelentene a Tolna megyei Kajdacs község tanácsházának falára november 4-ére virradó éjszakán felírt mondat: „Földet vissza nem adunk!"18 4 A parasztság megértette a bíboros szózatát és tettei a napnál is világosabban bizonyították, hogy nem kér a klérus magyarországi helytartójának „csalhatatlan" igéiből. De nemcsak Mindszenty szavai hatottak kijózanítóan dolgozó parasztságunkra, hanem mindaz, ami az ellenforradalom rövid tobzódása idején falun történt. Dolgozó parasztságunk jól látta, hogy falun kik az események mozgatói, kikből áll, mit akar, mit cselekszik a „forradalmi bizottság". Szemei előtt játszódtak le azok az események, amelyek során a „tiszta demokrácia", a „nemzeti egység", „parasztegység", „osztálybéke"18 5 stb. jelszavaival akarták szétzavarni, vagy zavarták szét a termelőszövetkezeteket, dobták utcára a falu dolgozó parasztsága által választott és megbecsült tanácstagokat. Jól, nagyon jól látták, hogy az ellenforradalom szülte különféle szervezetek és pártok létrejötte után hogyan törnek élre a falu volt kizsákmányolói és hogyan lesznek ismét máról holnapra nincstelen, földnélküli agrárproletárrá a termelőszövetkezetekbe tömörült parasztok. Nem, ebből nem kért a parasztság! Az események bizonyítják, hogy dolgozó parasztságunk nem támogatta az ellenforradalmat, s ezen az ellenforradalmárok minden mesterkedése sem tudott változtatni. Természetes, hogy kezdetben a falusi tömegek sem láttak tisztán. Az első napokban a demagóg propagandával, a csábító ígéretekkel, a hibák kijavítása ürügyén összeállított követelésekkel a dolgozó parasztság egyrészét is sikerült megtéveszteni, befolyásolni. Nem is beszélve arról, hogy mindezeknek a cselfogásoknak a hátterében ott álltak az ellenforradalom fegyveres erői. így vált lehetségessé, hogy falvakban és mezővárosokban az ellenforradalom átmenetileg magához ragadhatta a hatalmat. Csak a „forradalmi bizottságok" megalakulása és tevékenysége értette meg a falu népével, hogy miről van szó. 183 Uo. isi pj Archivum. E. Gy. B/XIII/2. "Visszaemlékezés. 186 Kiss Sándor a Parasztszövetség volt igazgatója okt. 31-i rádióbeszédében kijelentette: „Nincs többé szegény és gazdagparaszt. Tíz óv után mindenki szegényparaszttá vált ebben az országban. Ezt a szót hogy kulák . . . örökre kit örölte a magyarság szótárából ... A mi legnagyobb erőnk a parasztegység ... A Magyar Parasztszövetség nevében kibontjuk a parasztegység zászlaját. . . " (Kis Újság, 1956. nov. 1.)
