Századok – 1960

Tanulmányok - Pintér István: Az 1956. évi ellenforradalom falun 835

'870 PINTÉR ISTVÁN Ezek, az ország különböző területeiről származó adatok mutatják az ellenforradalom időszakában a tsz.-eket ért károk nagyságát. A legnagyobb károsodás a termelőszövetkezetek állatállományát, a takarmányalapot és a közös gazdaság folyamatos fenntartására tartalékolt üzemi alapokat érte. Országosan a termelőszövetkezetek felbomlásából keletkezett károk összege (ennek nagyrésze bírói eljárás után visszatérült) meghaladja az 1 milliárd forintot; csupán a gyújtogatásokból stb. keletkezett kár 30 és félmillió forintra tehető.17

7

Mindez természetesen alapjaiban rendítette meg és jelentősen visszavetette a megmaradt és újjáalakult termelőszövetkezetek fejlődését. Az ellenforradalmárok még decemberben is minden eszközt felhasználtak olyan határozatok meghozatala és végrehajtása érdekében, amelyek lehetővé teszik a tsz.-ek felbomlasztását vagy legalábbis hátrányosabb helyzetbe kerülését. Az ellenforradalmárok meg akarták akadályozni, hogy a falu megnyugodjék, továbbra is fenn akarták tartani az anarchikus állapotokat, ellentéteket akartak szítani az egyénileg dolgozó és tsz. parasztok között, minden elképzelhető módon gyorsítani akarták a tsz.-ek felbomlását, meggátolni a forradalmi erők tömörülését, a megmaradt tsz.-ek megszilárdulását. Néhány fontosabb adat a tsz.-ek feloszlásának méreteiről: 1956. szeptember 30-án 3907 tsz. volt az országban. 1956. dcember elejéig feloszlott a tsz.-ek 56%-a,17

8

1 9 5 7. január l-ig pedig 62%-a. 1957. január 1 után a tsz.-ek feloszlása megszűnik — január 15-ig csak 1% bomlott fel. Összesen tehát a tsz.-ek 63%-a bomlott fel — de már január 15-ig 500 tsz. újjá is alakult.179 1957. február 23-ig 880 tsz. alakult újjá, és így a megmaradt szövetkezetekkel együtt a tsz.-ek száma elérte a 2300-at.18

0 Az elmondottak egyrészt azt bizonyítják, hogy a tsz.-ek felbomlása arra az időszakra esik, amikor az ellenforradalom szinte minden gátlás nélkül fejthette ki tsz.-ellenes tevékenységét, másrészt azt is mutatják, hogy az ellenforradalom fokozatos visszaszorításával a tsz.-ek felbomlása, illetve felbomlasztása megszűnik és a feloszlott tsz.-ek gyorsan újjáalakulnak. Mindez azt igazolja, hogy a tsz.-ek felbomlásának fő oka nem a tsz.-mozgalomnak a „magyar viszonyoktól idegen" voltában, hanem az ellenforradalom tevékenységében keresendő. Ezt támasztja alá a tsz.-ek megyénkénti feloszlatásáról közölt statisztika is, amely szerint a legtöbb tsz. a Dunántúlon bomlott fel — Baranyában 81,6, Győr-Sopronban 60,8, Somogyban 89,3, Tolnában 63,9, Vasban 71,4, Zalában 71,3%,18

1

—, ahol a legerősebb volt az ellenforradalom előretörése. Nem véletlen, hogy legtöbb termelőszövetkezet éppen Somogyban bomlott fel. 177

Jelentés a Szövetkezeti Főosztály 1956. nov. 4-e óta végzett munkájáról. FM. rendezetlen. 1,8

Fontosabb adatok az 1956 október—decemberi időszakról. KSH. Buadapest, 1957. 179

Termelőszövetkezeti Főosztály jelentése. FM rendezetlen. 180

Termelőszövetkezeti Főosztály jelentése. FM Rendezetlen. A termelőszövetkezetek további fejlődéséről lásd Tömpe István sajtótájékoztatója. Népszabadság, 1958. jun. 11; Kádár János elvtárs nyilatkozata a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődéséről. Népszabadság 1959. ápr. 4. A kormány szóvivője nyilatkozott „a termelőszövetkezeti mozgalomról". Népszabadság 1959. ápr. 11. Keserű János : Termelőszövetkezeti mozgalmunk újabb fejlődése. Társadalmi Szemle, 1959 ápr.; A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1960. febr. 12-i ülése. Közlemény a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődéséről és a termelőszövetkezetek megszilárdulásáról. Népszabadság, 1960. febr. 14. Losonezi Pál és Fehér Lajos beszédei az országgyűlés I860, dec. 8-i ülésén. Népszabadság 1960. dec. 9. 181

Központi Statisztikai Hivatal jelentése. Bpest. 1957.