Századok – 1960

Tanulmányok - Pintér István: Az 1956. évi ellenforradalom falun 835

AZ 1956. ÉVI ELLENFORRADALOM FALUN 865 szükségességét. De ahogyan ezekben a napokban az elmúlt évek termelőszövetkezeti politikájáról beszéltek, azzal olyan helyzetet idéztek elő, amelyoen a termelőszövetkezetek fennmaradása és további működése szinte lehetetlenné vált. Szerintük a parasztpolitikában elkövetett összes hibák — törvénytelen tagosítások, a fokozódó gazdasági terhek stb. — végső soron a termelőszövetkezetek létezéséből fakadtak. Ezzel a hazug propagandával sikerült a parasztságnak egy részét szembefordítani a termelőszövetkezetekkel, és dezorganizálni magát a termelőszövetkezeti tagságot is. November elején már nyíltan termelőszövetkezetellenes cikkek jelentek meg. Pl. Az ,,Uj Zala" november 1-i számának ,,Egy boldoggátett parasztcsalád története" c. cikke szerint a termelőszövetkezeti tagok nyomorban élnek, a november 4-i szám egyik cikkének címe pedig „Elég volt belőle" — már mint a termelőszövetkezetekből. Ugyancsak november 1-én jelent meg Széphalmi Dénes cikke: „Gondolatok a mezőgazdasági életünk átalakításához" címmel, amely látszólag még nem veti el a szövetkezeti mozgalmat, ha a jövőben „önsegély alapra épül", de végső következtetésként megállapítja: „A szövetkezés, az ismeretlen útkeresés nem is a legfontosabb dolog most." Vajon miért ez az óvatos fogalmazás ? Azért, mert az ellenforradalom érezte, hogy még nincs elég ereje, a tsz-parasztság igen tekintélyes része pedig védte vagyonát, védte szövetkezetét, tehát még nem lett volna tanácsos nyílt kártyával játszani. De a tendencia világos: „A magyar mezőgazdaság általános felemelésének módja még erősen vitatott, eldöntetlen", és szerintük — mint a cikk mondja —• az az egy biztos, „hogy a szovjet rendszerű kolhozokkal ( értsd: termelőszövetkezetekkel — P. I.) irányított termelés súlyos kudarcba fulladt."138 Ott, ahol az ellenforradalom nyeregben érezte magát, természetesen minden kertelés nélkül kimondta a termelőszövetkezeti mozgalom teljes felszámolását. Győrben a megalakult Független Kisgazdapárt 1956. október 31-én kiadott 1. számú körlevelében a következő programpontok olvashatók: „A polgári életforma és feltétlen magántulajdon elvén áll. Harcol a parasztegység megvalósításáért. Feltétlen híve a magángazdálkodásnak. Csak kifejezett önkezdeményezésre és főlegbeszerzésre és értékesítésre legyen engedélyezve önkéntes társulás, de csak akkor, ha ez a társulás a tagok előnyét biztosítja. A kollektív gazdálkodás és tagosítás erőszakos bevezetése következtében ért sérelmekért és anyagi károsodásért teljes kártalanítást követel."13

9 Az ellenforradalom természetesen nem elégedett meg propagandával. A termelőszövetkezetek felbomlását elsősorbaji „törvényes keretek" között, a tsz-közgyűlés beleegyezésével, illetve a feloszlatást kimondó határozat kierőszakolásával igyekeztek elérni. Ezt az adott időszakban több körülmény is megkönnyítette számukra. A termelőszövetkezetellenes propaganda következtében, amit elősegítettek a termelőszövetkezeti politika hibái és a gazdasági nehézségek, már október 23-a előtt számos termelőszövetkezet a felbomlás előtt állt. Erről képet ad a Termelőszövetkezeti Főosztály szeptember 15-i jelentése, amely mintegy 150 termelőszövetkezet felbomlási szándékáról tájékoztat.140 Az ellenforradalom elsősorban ezekre a termelőszövetkezetekre vetette ki halóját. Arra törekedtek, hogy a gyorsan összehívott és az ellenforradalmi céloknak megfelelően előkészített közgyűlésen a tagság maga .mondja ki a feloszlást. Igen fontosnak tartották, hogy még „az események napjaiban", a 138

Új Zala. 1956./ nov. 1. 139

Ellenforradalom támadása Győr megyében. Bpest, Kossuth Kiadó. 1958. 57. 1. 140

Termelőszövetkezeti Főosztály 1956. szept. 15-i jelentése. FM rendezetlen. 10 Századok