Századok – 1960
Tanulmányok - Pintér István: Az 1956. évi ellenforradalom falun 835
'866 PINTÉR ISTVÁN „felizgatott kedélyek" idején üljön össze és határozzon a közgyűlés. Részben már ez maga is biztosíték volt arra, hogy a tsz. tagságának egy része feltétlenül a feloszlás mellett lesz. A „forradalmi bizottságok" viszonylag rövid határidőt szabtak a közgyűlések megtartására. így pl. a Veszprém megyei Forradalmi Tanács határozata értelmében 10 napon belül kötelesek a „termelőszövetkezetek dönteni saját sorsukról".141 A megyei „forradalmi bizottságok" által hozott határozatok általában azt is kimondták, hogy a termelőszövetkezeti tagság 80, vagy legalább 70%ának a szavazata szükséges ahhoz, hogy kimondhassák a szövetkezetek felbomlását. De ez csak elvben, papíron volt így: a valóság azt mutatja, hogy — a külső nyomás ellenére — legtöbb esetben nemhogy a termelőszövetkezeti tagság 70—80%-ának szavazata nélkül, hanem a tagság felének távollétében is kimondták a termelőszövetkezet feloszlatását.14 2 Sok helyen, főleg Békés megyében számos község „forradalmi" követelései között ott találjuk „az egyéni gazdálkodás alapján felépülő parasztpolitika" jelszavát. Ennek alapján a megyében számos tsz. mondta ki feloszlását. Bélmegyer község „Forradalmi Tanácsának október 30-án megtartott ülésén ezen az alapon a következő termelőszövetkezetek küldöttsége jelentette be a feloszlatást: Rákóczi, Táncsics, József Attila, Vörös Október, Kossuth, Új Élet, Béke, Petőfi és Dózsa tsz."14 3 A tsz-ek feloszlatását gyorsította az is, hogy a tsz-tagok előtt rózsás képet festettek az egyéni gazdaságok jövőjéről. Számos falu — Somogy, Hajdú-Bihar, Békés stb. megyében — felvette követelései közé a kilépő tsztagok állami támogatását is. A feloszló tsz.-ek is állami hitelt követeltek. Hajdú-Bihar megye egyik tsz.-ének követelései között ez található: „A kilépő tsz-tagok és egyéni dolgozó parasztoknak az állam a legmesszebbmenő segítséget adja meg (hitel, gép, felszerelés), hogy a gazdálkodást zavartalanul kezdhesse meg."14 4 A termelőszövetkezetek feloszlatásában nagy szerepet játszott az erőszak. Az ország több helységében ha kellett, fegyveres kényszert alkalmazva mondatták ki a közgyűléssel a feloszlatást. Csongrád megyében, Maroslellén a Kossuth tsz. közgyűlésén, továbbá a Haladás, Új Élet, Dózsa tsz.-nél is fegyveresek jelentek meg és közölték azok feloszlatását. Kijelentették, hogy az ország más területén már mindenütt feloszlatták a termelőszövetkezeteket, „még csak ti vagytok itt". Maroslellén,engedve afegyveres erőszaknak, minden te r mel ős zö ve tke ze t fel о s zl ott.145 Ugyancsak fegyveresen kényszerítették feloszlásra a Békés megyei Pusztaföldvár község Alkotmány tsz.-t,14 6 a mezőszemerei Új Élet tsz.-t,147 a vági termelőszövetkezetet,14 8 a kengyeli termelőszövetkezetet14 8 stb. 141 Veszprém megyei Hirlap, 1956. nov. 1. 142 Pl Archívum. Ë. Gy. C. A tiszafüredi járási pártelnökség. 1957 jan. 12-én tartott aktívájának jegyzőkönyve. 143 Pl Archívum. E. Gy. C/TV/49. József Attila tsz közgyűlésének jegyzőkönyve. 144 Ellenforradalmi tevékenység Hajdú-Biharban, Debrecen. 1957. 40. 1. 146 Pl Archívum. E. Gy. B/XHI/20. Visszaemlékezés Maroslellén történtekre. 146 pj Archívum. E. Gy. C/XH. Az ellenforradalmi eseményeket felmérő bizottság által készült jegyzőkönyv. 147 Népszabadság, "1957. jan. 22-i sz. 148 Pl Archívum. E. Gy. B/II/1. Visszaemlékezés. 149 Pl Archívum. E. Gy. B/XIV/2. Szolnok megye jelentése az ellenforradalmi tevékenységről.
