Századok – 1960
Tanulmányok - Pintér István: Az 1956. évi ellenforradalom falun 835
AZ 1956. ÉVI ELLENFORRADALOM FALUN 859 ideje alatt, vagy azt megelőzően bármiféle lőfegyverrel ellátott, ezek a személyek a jelenlegi helyzetben veszélyeztetik a magyar nép szabadságharcának sikerét és az állampolgárok életét és biztonságát. Minden ilyen esetben, a kormány megfelelő intézkedésig is fegyverrejtegetés bűntette miatt (az én kiemelésem — P. I.) kell az eljárást megindítani, azonban figyelemmel kell lenni letartóztatásuk elrendelésénél és fenntartásánál arra is, hogy minden bizonnyal kormányintézkedés lesz nevezetteknek hazaárulás miatti felelősségre vonásukra is."los (Az én kiemelésem — P. I.) Az ellenforradalom igazi arculatát és a Nagy Imre kormány szerepét mutatja, hogy október 31-én, amikor még a,,nemzeti kormány"többsége kommunista, amikor maga a miniszterelnök, Nagy Imre is párttag és a legfelső pártvezetés tagja, a Somogy megyei „forradalmi bizottság" olyan rendeletet adhatott ki, amely hazaárulóknak bélyegzi a kommunistákat, és könyörtelen hajszát indíthatott ellenük. A határozatból kitűnik, hogy a „forradalmi tanács" végérvényesen meg akart szabadulni a kommunista vezetőktől. Ezért utasításának utolsó bekezdésében kimondja, hogy ha az ügyészség bizonyítékok „hiányában" 30 nap után mégis felmentené őket, „szabadlábra helyezés céljából az ügyet a Nemzeti Bizottság elé kell terjeszteni". Vajon feltételezhető-e, hogy az a „forradalmi tanács", amely október 31-én „hazaárulóknak" minősítette a kommunistákat, 30 nap múlva — ha tervük megvalósul — szabadon engedi őket? Nem. Ezen rendelet célja az, hogy törvényes kereteket biztosítson a kommunisták elleni hajszának, a kommunistákkal való leszámolásnak. A somogyi ellenforradalmi bizottságok valóban e határozat szellemében jártak el. Kaposvárott letartóztatták a pártbizottság tagjait — összesen 64 kommunistát vetettek börtönbe.10 9 Tabon ugyancsak letartóztatták a járási pártbizottság tagjait, hasonló sorsra jutottak a csurgói pártbizottság tagjai is.11 0 November elején a „forradalmi bizottságok", illetve nemzetőrségek keretein belül egymásután alakultak meg különféle neveket viselő terrorszervek, amelyeknek fő feladata a kommunistákkal való gyors és következetes leszámolás volt. Egy Debrecenből beérkezett jelentésben erről a következőket olvashatjuk: „A Forradalmi Bizottság karhatalmi szekciója mellett egy úgynevezett Belbiztonsági Tanácsot hoztak létre. A Belbiztonsági Tanács senkinek sem tartozott felelősséggel. Ezt a szervet horthysta tisztekből, jogászokból és más horthysta elemekből állították össze. Feladata volt: kommunisták összefogása, házkutatások tartása és az úgynevezett felderítő munka, később pedig az egész megyére kiterjedő kommunistaellenes prcgram végrehajtása."111 Hasonlóan körvonalazta a Heves megyei „Forradalmi felderítő és megtorló szolgálat" is feladatát: „Miután a felderítés helyességéről meggyőződtek, az illető személyeknek a rendelkezésre álló eszközökkel való megsemmisítése."11 2 De talán mindennél világosabban beszél a Szóládon Rákos János volt csendőr vezetésével megalakult „számonkérő szék" végrehajtási utasítása, amely „Fehérgárdisták!" megszólítással kezdődik és többek között a következőket tartalmazza: „Felelősségre kell vonni az 1945. április 4-e óta fennálló íos px Archívum. E. Gy. C/IV/33. Somogy megyei NB okt. 31-i határozata. 109 pi Archívum. E. Gy. B/XÍV/2. Somogy megyei Agit. prop. oszt. jelentése. 110 Ellenforradalom Somogyban. 1957. Kaposvár, 47—67. 1. 111 Pl Archívum. E. Gy. B/XV/2. Visszaemlékezés a Debrecenben történtekre. 112 Az ellenforradalom tevékenysége Heves megyében. Eger. 1957. 11. 1.
