Századok – 1960
Tanulmányok - Pintér István: Az 1956. évi ellenforradalom falun 835
'860 PINTÉR ISTVÁN kommunista terror megalakítóit, tagjait, tagságát. Felelősségre kell vonni az 1945. április 4-e óta fennálló kommunista terror ÁVH-s személyeit, a rendőrségi alkalmazottait."11 3 A Tolna megyei Nagydorogon a nemzetőrség parancsnoka, dr. Téglási Géza volt horthysta őrnagy vezetésével egy öt tagból álló ki végző-osztagot szerveztek. A kivégzőosztag egy-egy tagjához hat kivégzendő kommunista tartozott. Kivégzés módszere: kit, hol és hogyan érnek. A kivégző osztag tagjai között volt a többi között Gyenis István, volt nyilas vezető, és Sömjén István volt csendőr is.11 4 A Pest megyei Szentmártonkátán is „megalakult a községben a vésztörvényszék, melynek vezetőjévé egy horthysta ezredest nevezett ki a községi forradalmi nemzeti bizottság. A vésztörvényszék feladatának tartotta, hogy összefogdossa a község kommunista funkcionáriusait, tanács vezetőket és a helyszínen ítélkezzen felettük."11 5 Itt már kendőzetlenül kibontakozik az 1919-es fehérterrorra emlékeztető kép. Leszámolni minden kommunistával, számonkérni mindenkitől az elmúlt 10 év munkáját és ítélkezni felettük. S kik ítélkeznek? Csendőrök, nyilasok, horthysta tisztek, kulákok, vagyonuktól megfosztott földbirtokosok, tőkések. Az ellenforradalom nem akart félmunkát végezni. Visszaemlékezések, rendőrségi jegyzőkönyvek és egyéb dokumentumok tanúskodnak arról, hogy ezekben a napokban az ellenforradalmárok mindenütt megkezdték a kommunisták és egyéb haladó személyek összeírását, az ún. „halállisták" összeállítását. Az ellenforradalom bosszút, megtorlást követelt. Nemcsak vezetők, hanem egyszerű párttitkárok, tanácselnökök, tsz-elnökök, tsz-tagok, tanácstagok, iskolaigazgatók, párttagok és pártonkívüliek, kommunistákkal szimpatizál egyénileg dolgozó parasztok kerültek a kivégzendők listájára.11 6 Az ellenforradalom a kommunisták ellen indított hajszával egyidejűleg feldúlta a pártbizottságok, alapszervezetek és egyéb pártintézmények helyiségeit, többnyire fegyverkezés, ÁVH-sok felderítése, titkos rádióadó stb. keresése ürügyén. „Házkutatás" közben legtöbbször betörték a pártházak stb. ablakait, ajtóit, összezúzták a berendezést, szétszórták, elégették az iratokat. Már az első napokban a „tájékoztatás és tájékozódás" megszüntetése végett leszerelték vagy széttörték a telefonkészülékeket, „megőrzésre" elvitték a rádiókat, függönyöket, szőnyegeket, a pártszervezetek más értékeit. Október 31-e után pedig legtöbb helyen egyszerűen megszűntnek tekintették a pártot. Magát a párt helyiségeit minden ingóságával együtt a „forradalmi bizottság" saját tulajdonként kezelte és korlátlanul rendelkezett felettük. A „forradalmi bizottságok" teljhatalmúlag, egy határozattal, egy tollvonással „megszüntették" a helyi pártbizottságokat. A sellyei „munkásparaszt forradalmi bizottság" már október 26-án leváltotta a járásipártbizott-113 Ellenforradalom Somogyban. Kaposvár. 1957. 58—59. 1. 114 Ellenforradalmi események Tolna megyében. 28. 1. ч 115 Az ellenforradalom támadása a néphatalom ellen Pest megyében. Bpest, Kossuth Kiadó. 1957. 37. 1. 116 Erre vonatkozóan lásd: Pl Archivum. Sümegi Járási Int. biz. jelentése.; Ez történt Vas megyében. Bpest, Kossuth Kiadó. 1957. 70.1.; PI Arch. BM Városi és Járási O. Tata. Ellenforr. tevékenységről szóló jelentés. PI. Arch. E. Gy. B/XIV/21. Ellenforr. események Békés megyében. Gyula. 1957. 11. 1.; Fehér Könyv az ellenforradalom Veszprém megyei ténykedéséről. Veszprém. 1957. 18. 1.
