Századok – 1960
Tanulmányok - Pintér István: Az 1956. évi ellenforradalom falun 835
'854 PINTÉR ISTVÁN akik az elmúlt évek során kihasználva a kezükbe adott hatalmat, jogtalanságot követtek el."7 5 A tanácsapparátus „megtisztítása" valamint a „forradalmi bizottságok" által hozott határozatok végrehajtása, továbbá a „forradalom" vívmányainak megvédése és továbbfejlesztése érdekében azonnal hozzáláttak számukra megbízható, a „forradalomhoz" mindenkor és minden körülmények között hű nemzetőrség megszervezéséhez. Egyes helyeken a nemzetőrségnek szinte minden tagja a Horthy-rendszer kiszolgálóiból került ki, ezek természetesen vigyáztak arra, hogy kommunista vagy becsületes dolgozó még véletlenül se kerülhessen közéjük. Tamási községben Harangozó Lajos 8 évre elítélt keretlegény, Kojdi János horthysta százados, Reich Imre életfogytiglanra elítélt csendőr is „nemzetőr" lett.76 Jászárokszálláson dr. Eöldi László csendőrfőhadnagy volt a nemzetőrség parancsnoka.7 7 Beled községben a nemzetőrséget két volt csendőrtiszt, Torodi István és Horváth István, meg egy volt horthysta katonatiszt, Németh István szervezte.7 8 A tiszafüredi járás nemzetőr-parancsnoka olyan „hazafi" lett, mint dr. Bárányi volt főszolgabíró, 500 holdas földbirtok volt tulajdonosa. Egy pillanatig sem kétséges, hogy ezek a nemzetőrök, a „demokrácia és forradalom" e hű katonái és védelmezői kiknek biztosítottak volna demokráciát és kiknek diktatúrát. Céljuk a régi kakastollas rendszer visszaállítása volt, újra gúzsba akarták kötni, a 3 millió koldus országává változtatni az országot. Nem véletlen, hogy egyetlen becsületes szegényparasztot sem tűrtek meg soraikban. így beszélt erről Faragó Sándor jászárokszállási tanácselnök: „Községünkben 36 tartalékos tiszt van, akikkel együtt toltam a taligát, ezek közül egy sem kellett (mármint a nemzetőrségbe), mert proletárok voltak."79 Egyes „forradalmi bizottságok" nem elégedtek meg azzal, hogy a nemzetőrség vezetői és tagjainak jórósze is önként jelentkező, a Horthy-rendszer által jól kipróbált emberekből került ki, hanem felhívásaikban egységes és szervezett fellépésre szólították fel őket. A sümegi járás „forradalmi bizottságának" november 2-án tartott ülésén kimondották: „1. Megbízhatatlanság miatt azonnal lefegyverzendő a rendőrség és volt csendőrökből kell megalapítani a karhatalmat." Hogy az újonnan megalakuló csendőrségnek megfelelő munkája is legyen, a határozat 2. pontja kimondja: „kommunista vezetőket letartóztatni, miután azok teljesen megbízhatatlanok".8 0 Hasonló határozat született a sellyei járási munkás-paraszt forradalmi bizottság megválasztásakor is. A határozat 4. pontjában a következőket olvashatjuk: „A járás területén lakó régi csendőrség csatlakozását kérjük a polgári fegyveres erők szolgálatába a járás területén . . ." Ezek feladatát határozza meg a 10. pont: „A nép széles rétege által félreállított, leszerelt, elbocsátott, valamint nem kívánatos elemek zár alá helyezése, házi őrizetben tartásuk, 75 Kalocsa és Vidéke 1966. nov. 3. 76 PI Archivum. E. Gy. B/VIII/14. Tamási község VB elnökének visszaemlékezése. 77 PI Archivum. E. Gy. B/XIV/2. Szolnok megyei pártbizottság jelentése az ellenforradalmi tevékenységről. 78 Pl Archivum. E. Gy. B/II/1. H. L. visszaemlékezése. 73 Pl Archivum. E. Gy. C/XIV/Jászberény járási IB 1957. jan. 10-i nagyaktiváj ának jegyzőkönyve. 80 Pl Archivum. E. Gy. B/TII/1. Sümegei járás jelentése.
