Századok – 1960
Tanulmányok - Pintér István: Az 1956. évi ellenforradalom falun 835
AZ 1956. ÉVI ELLENFORRADALOM FALUN 855 vagy kiutasításuk a járás egész területéről."8 1 Jászberényben dr. Altordai Sándor volt rendőrkapitány ugyancsak a csendőrség visszaállítását követelte.8 2 Nem véletlen tehát, hogy a nemzetőrség megalakulása után sem állt helyre a közbiztonság, megalakulásuk után sem csökkent a gyilkosságok, rablások, betörések, gyújtogatások száma. Alig volt olyan földművesszövetkezet, amelynek boltjaiba, raktáraiba ne törtek volna be. Pl. Pápocon kirabolták a földművesszövetkezeti kocsmát, a kár 20 ezer forint. Kenyeriben világos nappal törtek be a szövetkezeti boltba és vittek el 60 ezer forint értékű árut.83 Koppányszántón éjszaka törték fel a szövetkezeti boltot és raboltak el 50 ezer forint értéket. Ugyanez történt Szakály községben is.8 4 Nagykállóban a könyvesbolt kirablásával és a könyvek elégetésével 110 000 forintos kár keletkezett.8 5 Ha tovább vizsgáljuk a „forradalmi bizottságok" tevékenységét, megállapíthatjuk, hogy ezek megalakulásuktól kezdve a tanácsok helyébe lépő államhatalmi szervnek tekintették magukat. Számos gazdasági és politikai határozatot hoztak és hajtottak végre — mint az előzőek mutatják —, elrendelték számukra megbízhatatlan személyek eltávolítását, illetve újak kinevezését, és mindezt függetlenül a kormány intézkedéseitől. A „forradalmi bizottságok" főleg a kulák és egyéb „sértett" elemek, az ellenforradalom által vezetőszerephez jutó személyek panaszainak, kívánságainak kielégítésével foglalkoztak. Egymásután adták vissza az államosított házakat, gépeket és egyéb berendezéseket a volt tulajdonosoknak. A „forradalmi bizottságok" tagjai természetesen nem feledkeztek meg önmagukról sem, „munkájukért" magas napidíjat, „természetbeni járandóságot" vettek fel. Polgáron pl. néhány nap alatt a „forradalom számlájára" a hizlaldából 150 kg húst, 30 kg zsírt, 20 kg szalonnát, a Halastótól 1 q halat, a földművesszövetkezettől 8514 forint értékű árut vettek át, különböző szövetkezetektől pedig közel 1Q ezer forintot vettek fel.8 6 A „forradalmi" szervek október utolsó napjaiban a régi réakciós pártok helyi képviselőivel karöltve kísérleteztek e pártok megalakításával. Falun elsősorban a Kisgazdapárt szervezeteit próbálták életrehívni, de az alakuló ülésnél nem igen jutottak messzebb. Ennek oka részben a parasztság közömbössége, részben pedig a pártok működésének országosan történt felfüggesztése volt. November 3-án és 4-én a vidéki „forradalmi bizottságok" is minden elképzelhetőt megmozgattak a szovjet csapatok elleni támadás megszervezésére. Felhívásokat, behívókat bocsátottak ki, de minden erőfeszítésük eredménytelen maradt. Ilyen intézkedésekkel és módszerekkel próbálta október végén és november elején az ellenforradalom magához ragadni és megtartani a hatalmat. De az államhatalom helyi szerveinek, a tanácsoknak és a népi demokrácia mellett álló fegyveres erőknek felmorzsolása önmagában még nem biztosította volna 81 Pl Archívum. E. Gy. C/IV/30. A sellyei járás munkás-paraszt bizottság alakuló ülésének jegyzőkönyve. 82 Pl Archívum. E. Gy. B/XIV/2. Szolnok megye jelentése az ellenforradalmi tevékenységről. 83 Pl Archívum. E. Gy. B/V/2. Visszaemlékezés a csepregi ellenforradalomra. 84 Ellenforradalmi események Tolna megyében. 1957. 20. 1. 85 Az ellenforradalom Szabolcs-Szatmárban. 41. 1. 86 Az ellenforradalom tényei Hajdú-Biharban. 39. 1.
