Századok – 1960
Tanulmányok - S. Lengyel Márta: Egy osztrák röpiratíró útja a negyvennyolcas forradalom felé (I. rész) 750
790 S. LENGYEL Mí RT A elemzi tehát Ausztriának a bevezetendő porosz alkotmányhoz való viszonyát, s arra a következtetésre jut, hogy amennyiben az osztrák császárság továbbra is ellenzi a porosz alkotmány létrejöttét, azzal saját magának is árt; míg viszont, ha segíti megvalósulását, maga is élvezheti gyümölcseit: többek között a német nép rokonszenvét is megnyerhetné ezzel a tettével. Sőt, megy tovább Schuselka, nemcsak a porosz alkotmány bevezetését kell a Monarchiának előmozdítania, hanem Ausztriában is célszerű volna az alkotmány bevezetése. Ausztriáról jelenlegi rendszere miatt mondanak le a németek is, a fejlődéstől való elzárkózásának köszönheti, hogy népei elfordulnak tőle, s belső és külső helyzete is ezért bizonytalan. Sajnos, még mindig vannak olyan német politikusok és publicisták, akik a Monarchia fennálló rendszerét megváltoztathatatlannak, sőt Metternich politikáját hibátlannak és bölcsnek tartják, ez azonban nem tévesztheti meg az osztrák hazafiakat. Világosan kell látniok, hogy éppen a rendszer további fenntartása okozhatja Ausztriának a legnagyobb károkat. De nem is lehet megtartani a születő újjal szemben a régi rendet, harcolni a „korszellem és ennélfogva isten akarata ellen".181 Továbbá, amíg Ausztria az alkotmányos elv ellenségének bizonyul, addig a magyarok kénytelenek Ausztria ellenségei maradni. Hogyan legyen kedvük Ausztriához csatlakozni — mondja most már —, ha ezzel szabadságaikat kell feláldozniok ? Ausztria legsürgetőbb feladata tehát az, hogy rendszerét a kornak megfelelően megváltoztatva Magyarországon nyiltan és őszintén az alkotmányos kormányzás útjára térjen. Alkalmazza a magyar alkotmányt is az idők követelményéhez s közelítse Magyarország elmaradott viszonyait a többi tartományéhoz; ezenkívül nyissa meg Magyarország előtt a világforgalomhoz vezető utat, hogy a Monarchia e két részének egyenlő szabadságon alapuló egyesülése végbemehessen.182 Alkotmányos útra lépve mihamarább teljesen küszöbölje ki Ausztria a Monarchia keretein belül meglevő eltérő rendszerek rendkívüli különbözőségét, annál is inkább, mert az osztrák birodalomban a szlávokat is csak oly nagy politikai szabadsággal lehet .megtartani, amely felülmúlja önállósági törekvéseiket. Az alkotmány bevezetése —- vallja — alkalmas volna végül arra is, hogy az Ausztriában általa — tudjuk -— olyannyira hiányolt egységes osztrák nemzeti tudatot kifejlessze.18 3 Az alkotmány bevezetését tehát Ausztria érdeke — nem utolsósorban éppen soknemzetiségű volta miatt— Schuselka szerint a leghatározottabban megkívánja. A nemességről vallott nézeteinek megfelelően úgy véli azonban, hogy a nép szabadságát semmiképpen sem biztosíthatják a nemesi rendek. Ha a 181 Die preussische Vorfassungsfrage 176—178., 181., 192., 215., 178—179., 182.> 186., 188., 191—193., 195—197., 173.1.; Schuselka : Mittelmeer 247—248. I.; Schuselka : Die neue Kirche 180. 1.; Die preussische Verfassungsfrage 174. 1. Schuselka: Die neue Kirche 183—184. 1.; Die preussische Verfassungsfrage 213., 278. 1. Vö. uo. 276—277., 214. 1. 182 Die preussische Verfassungsfrage 217—222. 1.; Schuselka : Jesuitenkrieg 278. 1.; Die preussische Verfassungsfrage 287., 220., 222. 1.; Schuselka: Rückschritte 260. 1.— A kormány azonban sajnos éppen a magyarosítási törekvésekben enged a magyar ellenzék kívánságának — például a nyelvtörvénnyel ós a görög vallásúakkal kapcsolatos kérdésekben —, amivel pedig az egész szláv lakosságot megsérti s ezzel mintegy az orosz politika kezére játszik (Die preussische Verfassungsfrage 221. 1.; Schuselka : Rückschritte 270—271. 1.; Schuselka: DPR 223. 1.; Schuselka: Jesuitenkrieg 178—179. 1.). 183 Die preussische Verfassungsfrage 218., 223—225., 228., 278—279. 1.; Schuselka : DPR 227. 1.; Die preussische Verfassungsfrage 150., 198—200., 202., 204—205., 287. 1.; Schuselka : Jesuitenkrieg 267. 1.; Schuselka : Die neue Kirche 184—185. 1.
