Századok – 1960

Tanulmányok - S. Lengyel Márta: Egy osztrák röpiratíró útja a negyvennyolcas forradalom felé (I. rész) 750

EGY OSZTRÁK IlöPIIlATÍilŐ ÜTJA A NEGYVENNYOLCAS FORRADALOM FELÉ 773 Az orosz veszély ellen Űgy látszik azonban, Schuselka, bárraennyire vigasztalja is magát azzal, hogy az ausztriai szláv népek körében Oroszország nem számíthat nagy rokonszenvre, talán mégsem olyan biztos a dolgában, legalább is a cári Oroszország részéről a Monarchiát és Németországot fenyegető veszélyeket a lehető legkomolyabbaknak tartja, s ezért nemzete védelmében síkraszállva már első röpiratainak egyikét, a Die orientalische das ist Russische Fraget ennek a kérdésnek szenteli.106

Hogy az osztrák kormányt engedékeny politikája megváltoztatására bírja, részletesen, sőt nem egy esetben túlzó módon és temperamentumából is fakadó szenvedélyes Oroszország elleni kitörésekkel meg-megszakítva ecseteli a cárizmus terjeszkedő szándékait. Oroszország — írja — Nagy Péter óta egységes, a történelemben példa nélkül álló hatalmas világbirodalom létrehozásán fáradozik s Európában is uralkodó szerepet kíván játszani. S mivel az európai hatalmak az orosz birodalom felemelkedését nem tartották veszélyesnek, sőt inkább a civilizáció győzelmének tekintették, ezzel lehetővé tették a cári Oroszország számára, hogy a Balti- és a Fekete-tengeren előnyökhöz jusson s egészen Németország szívéig hatoljon; most pedig Poroszországra nehezedve és Ausztria nagyobb részét átkarolva a Jeges-tengertől a Duna torkolatáig terjedő óriási területen támadásra készen áll.107 A cárizmus terjeszkedő politikájának legfőbb rugóját Schuselka a cárok nagyravágyásában, valamint — meglehetősen naívul — abban látja, hogy a birodalom a világhatalmak csodálatát szeretné erőszakos fellépésével elnyerni. Ezenkívül a cári hódító politika és németellenesség számos igazi vagy vélt belső és külső okát is felsorolja. Véleménye szerint többek között az orosz és a határtartományokban élő nép szörnyű nyomora és elégedetlensége is szüntelen külső harcra és hódításokra készteti a cárokat, hogy ezzel némiképpen kárpótolják nélkülöző népüket s a győzelmek mámorával eltereljék figyelmét az ország belső elmaradottságáról ,108 S bár az orosz terjeszkedés több nagyhatalom érdekét is sérti, leginkább és legközvetlenebbül Poroszországot és Ausztriát fenyegeti keletről és délkeletnépeihez való viszonya, sem azt, hogyan lehet ezt az állást összeegyeztetni Ausztriának Németországhoz való szorosabb kapcsolódásával. Nagyjából egyetért velük Oltó Wagner (Mitteleuropäische Gedanken und Bestrebungen in den vierziger Jahren [1840—1848]. Inaugural-Dissertation. Marburg. 1935. 25. 1. Vö. 21—22. 1.) is, megállapítva, hogy a polgári szabadságjogok biztosítása és a műveltség elterjesztése nem vezetett volna a Schuselka által remélt eredményre. Az ausztriai nemzetiségek nemzeti öntudata ettől csak nagyobb lángra kapott volna, s még kevésbé elégedtek volna meg a nemzeti és kulturális autonómiával, hanem politikai önállóságra törekedtek volna feltétlenül. tJgy látja, e „veszélyeket" valóban legyőzhette volna Ausztriának Németországgal való szerves összekapcsolódása, erősen hiányolja azonban, hogy Schuselka arra a döntő kérdésre, hogy ez hogyan menjen végbe, semmit sem tud mondani. 106 Schuselka : Bückschritte 230. 1. — Die orientalische, das ist Russische Frage. 86 1. 107 Schuselka : DPR 160—162. 1.; Orientalische Frage 6—7. 1.; Die preussische Verfassungsfrage 295—296. 1.; Schuselka: DPR 176. 1.; Orientalische Frage 5., 24—26., 18—20. 1.; Schuselka : DPR 166. 1.; Schuselka: Jesuitenkrieg 264. 1. — Vö. Orientalische Frage 18. 1.; Schuselka: DPR 168. 1.; Die preussische Verfassungsfrage 297. 1. 108 Orientalische Frage 18., 23. 1.; Schuselka: DPR 167. 1.; Die preussische Verfassungsfrage 297. 1.; Orientalische Frage 22. 1.; Die preussische Verfassungsfrage 297. 1. Orientalische Frage 69., 17., 21—23. 1.; Schuselka: DPR 168—171. 1.