Századok – 1960
Tanulmányok - S. Lengyel Márta: Egy osztrák röpiratíró útja a negyvennyolcas forradalom felé (I. rész) 750
774 S. LENGYEL Mí RT A ről,bármennyire tagadják is ezt egyes német írók. Ha tehát továbbra is akadálytalanul folytathatja ténykedését, akkor a keleti-tengeri német tartományok — amelyek eddig az Oroszország elleni védőpajzs szerepét töltötték be — rövidesen teljesen elvesznek Németország számára s az orosz hatalom a tulajdonképpeni Németország földjéig hatol. Ebben az esetben pedig Poroszország — amelyet már most is erősen befolyásol az orosz birodalom — könnyen válnék orosz előőrssé.109 A másik német államot, Ausztriát viszont két oldalról is fenyegeti a cári hódító politika: nemcsak keleti határán, hanem délkeleten, Töiökországban is veszélyezteti érdekeit. A cári becsvágy legfőbb célja Konstantinápoly megszerzése, s a kelet-római császárság helyreállításának eszméjével s nemzeti és vallási jelszavaival már eddig is számos hívet tudott magának toborozni a balkáni népek körében.110 A legszomorúbb azonban Schuselka szerint az, hogy a cári Oroszország nemcsak Németország külső határait fenyegeti, hanem a belső német ügyekre is befolyást gyakorolhat. „Oroszország óvja Poroszországot Ausztriától, Ausztriát Poroszországtól, a kis német államokat Ausztriától és Poroszországtól, és Ausztriát és Poroszországot a kis államok francia liberalizmusától í"11 1 A Monarchia számára pedig különösen azért veszélyes az orosz politika, mert szláv lakossága körében — mint szláv nagyhatalom — a pánszlávizmus eszméjével is tud magának híveket szerezni.11 2 De egyházi eszközöket is sikerrel használhat s használ is fel Oroszország befolyásának növelése érdekében, hisz a Monarchia szláv lakosságának nagy része görög-keleti vallású lévén, egyházfőjeként tiszteli a cárt.113 Oroszország tehát minden módon terjeszkedni próbál az európai nagyhatalmak s különösen Németország rovására. A nagyhatalmak azonban Schuselka véleménye szerint, még ha egyesek közülük tisztában vannak is ennek veszélyeivel, nem folytatnak megfelelő politikát vele szemben. Ausztria például látja ugyan, hogy milyen következményeket rejt számára az orosz szomszédság, de tevékenységében ez még nem tükröződik, s az osztrák politika mindig a rövidebbet húzza Oroszország ellenében.114 Schuselka szerint a nagyhatalmak határozatlanságból és egyenetlenségből eredő tétlenségének mihamarább véget kell vetni.11 5 S rögtön fel is vázolja a keleti viszályok rendezésének általa elképzelt módjait, amelyekről ugyan maga is találóan megállapítja, hogy „azok természetesen mind csak los Schuselka: DPR 188—189. 1.; Orientalische Frage 46., 30—33. 1.; Schuselka: Mittelmeer 146—160. 1. 110 Orientalische Frage 34—39. 1. 111 Schuselka: DPR 182.1. jegyz.; Orientalische Frage 43. 1.; Schuselka: DPR 177. 1.; Die preussische Verfassungsfrage 298. 1.; Schuselka: Mittelmeer 72—73. 1. 112 Ha a pánszlávizmus gondolata az ausztriai szlávok között egyelőre nem terjed is túlságosan nagy méretekben, mégis egyre több szószólója akad, mondja Schuselka. Erre mutat Kollár Slávy Dcerája, Gaj felhívása az orosz nyelv tanulása érdekében, sőt a csehek között is szaporodnak e gondolat hirdetői; a galíciai mértékletességi egyletek pedig szintén Oroszország céljait szolgálják. (Orientalische Frage 34. 1.; Schuselka : DPR 228—229. 1.; Orientalische Frage 41. 1.; Die preussische Verfassungsfrage 300., 314. 1.; Schuselka: Jesuitenkrieg 180. 1.) 113 Orientalische Frage 40. 1.; Die preussische Verfassungsfrage 301—302. 1. 114 Orientalische Frage 68—69., 60—66. 1. 115 Uo. 70—73. 1.
