Századok – 1960
Tanulmányok - S. Lengyel Márta: Egy osztrák röpiratíró útja a negyvennyolcas forradalom felé (I. rész) 750
762 S. LENGYEL Mí RT A még magántanári habilitációra is felszólítják6 5 ), Schuselka most már — valószínűleg éppen a németországi hatások következtében, amelyek látókörét szélesítették, politikai ismereteit és érdeklődését pedig csak elmélyíthették—nem akar letérni arról az útról,amelyet maga elé tűzött, s elhatározza, hogy azokat a fontos politikai problémákat, amelyeketa Deutsche Wortéhan csak futólag érinthetett, külön-külön is teljes alapossággal kidolgozza. S ennek az elhatáiozásának megfelelően ugyancsak 1843-ban napvilágot is lát három újabb publicisztikai munkája.66 Legelső és legfontosabb feladatának — éppen a rá jellemző erős nacionalizmus miatt — azt tekinti, hogy a német egység érdekében Ausztriának a német birodalomhoz való szorosabb kapcsolódását sürgesse. E kérdés elemzését és indokolását azéit is taitja olyan szükségesnek, meitebben az időben Németországban s a Monarchia területén is számos, nezetével ellentétben álló vélemény terjedt el. Főleg a középnémet államokban kezdik egyre inkább hangoztatni, hogy az elzárkózott, számukra nagyi észt ismeretlen és többségében nemnémet lakosságú Ausztria nélkül vagy egyenesen kizáiásával célszeiűbb s könnyebb volna a német egység megvalósítása,67 de az osztiák németek zöme — beleéitve még a más országokban a nemzeti érzést elsősorban hordozó burzsoá~ zia többségét is — szemben áll még ekkor a német egység gondolatával, vagy legalább is közömbösséget tanúsít iránta s helyette még most is elsősorban a Habsburg-birodalom —tehát egy nemzetietlen államalakulat — iránti alattvalói hűséget táplál magában. (Ami — mellesleg—teljesen érthető is. A Habsburg-birodalom, lakosságának nemzetiségi összetételét tekintve, Európa 65 Franz Schuselka: Das Revolutionsjahr. März 1848—März 1849. Wien (Jasper). I860 (a Deutsche Fahrten II. 2. kiadása) 56. 1.; Wurzbach 32. 224. 1. 66 Kosch (i. m. 722. 1.) szerint Robert Prutzcal, a Hallische Jahrbücher és a Rheinische Zeitung munkatársával Jénában kötött barátságot Schuselka, s Prutz radikálisabb irányban befolyásolta őt. — A három röpirat: [Franz Schuselka:] Ist Oesterreich deutsch? Leipzig (Weidmann). 1843. II, 67 1.; [Franz Schuselka:] Oesterreich und Ungarn, Leipzig (Weidmann), 1843, 65 1.; [Franz Schuselka :] Die orientalische, das ist Russische Frage. Hamburg (Hoffmann und Campe). 1843. 86 1. — Itt kell megemlíteni azt is, hogy az 1842-ből származó Oesterreich, Städte, Länder, Peisonen und Zustände című munkát néhányan (így Holzmann és Bohatla : Deutsches Anonymen-Lexikon (1501—1910). Weimar. 1902—1911. III., 232. 1. és Fellner, 22. 1.) Schuselkának tulajdonítják. Valószínűnek látszik azonban, hogy mégsem ő írta, mivel 1843 őszén addig megjelent névtelen munkáinak szerzőségét Schuselka az ellene indított vizsgálat alkalmávalelismerte, a Leipziger Allgemeine Zeitung pedig erről szóló tudósításában a Schuselka által elismert névtelen írások között nem említi ezt a művet (vö. Fellner, 38. 1.) s Holzmann ős Bohatta sem hivatkozik bizonyító erejű forrásokra. Ezt igazolja Jan Heidler (Cechy a Rakousko v politickych brozurách predbrezovych. Praha. 1920. — Novoceská bibliotéka 34.) megállapítása is, aki az említett munkát a cseh érdekeket képviselő írások közé sorolja. Ezért maga Fellner, is, aki — bár állásfoglalását semmivel sem indokolja — kétséget kizáróan Schuselkáénak mondja a szóban forgó röpiratot, nagy fáradsággal tud csak valamelyes magyarázatot találni arra az őt is meglepő tényre, hogy ez a Deutsche Wortéval közel egy időben megjelent munka alapjaiban elüt attól éppen erős szláv-barátsága miatt. ( Fellner, 22—23., 37—38., 24—25. 1.) S az Oesterreich Städte, Ländeiben a kifejezetten cseh nemzeti szellemen kívül egyéb olyan tényezők is szerepelnek, amelyek legalább is kétségessé teszik Schuselka szerzőségét. A röpirat írója például a 150—151. lapokon a prágai egyetem látogatásáról és ott szerzett személyes élményeiről is beszámol, Schuselka viszont — tudjuk — csak Bécsben járt egyetemre. Alkalmasint inkább hihetünk egy egykorú titkos jelentésnek, amely a munkát a cseh származású Uffo Hornnak tulajdonítja stilisztikai és tartalmi jellemzői alapján. (Glossy Anm. 56. 1. — Muth 1842. dec. 7-i jelentése.) 67 Engels : Forradalom és ellenforradalom 53—54. 1.
