Századok – 1960

Tanulmányok - S. Lengyel Márta: Egy osztrák röpiratíró útja a negyvennyolcas forradalom felé (I. rész) 750

EGY OSZTRÁK RÖPIRATÍRÓ ŰTJA A NEGYVENNYOLCAS FORRADALOM FELÉ (I. rész) Az út kezdete 1842-ben,1

egy borús őszi napon felemelkedik a fekete-sárga határsorompó és a postakocsi, maga mögött hagyva Ausztria utolsó állomását, tovagördül Weimar felé. A kocsiban egy „élénk szemű" fiatalember ül, aki felindultan s élményekre szomjasan tekintget ki az ablakon, hisz először életében lépi át a Monarchia határát. Amolyan literátor-féle, néhány elbeszélését és egy moralizáló regényt írt eddig a bécsi nép életéből, most pedig első publicisztikai írását viszi magával s a reményt, hogy Németország szabadabbnak ismert légkörében kibontakoztathatja politikai röpiratírói képességeit is. Az alázat és a hódolat érzése tölti el, amikor eszébe ötlik, hogy nemsokára arra a földre léphet, amelyen a német nép legnagyobb szellemei vándoroltak,2

de örömébe némi szorongás is vegyül, ha a holnapokra gondol. Talál-e kiadót munkája számára, vagy a mindennapi kenyér megszerzése ott is oly sok gondot fog majd okozni, mint odahaza? S máris megjelenik előtte magára maradt anyjának szomorú arca, s kavargó gondolataiban egymás után elevenednek meg elmúlt életének élményei. Maga előtt látja szülővárosát, a csehországi Budweist, ahol 1811 augusztusában született,3 s felködlent к a messzi múltból apjának, az invalidus-káplárnak elmosódó vonásai, aki gyermekkori Bécsbe 1 Fr. Steger (szerk.): Ergänzungs-Konversationslexikon IV. Leipzig. 1846—1858. 350. 1.; Allgemeine Deutsche Biographie 34. (a továbbiakban ADB) Leipzig. 1892. 757. 1.; Josef Pjitzner : Das Erwachen der Sudetendeutschen im Spiegel ihres Schrifttums bis zum Jahre 1848. Augsburg. 1926. 225. 1. Constantin Wurzbach: Biographisches Lexicon des Kaisertums Österreich 32. Wien. 1856—1892. 234. l.-on valószínűleg téves az 1840-es év, s Wilhelm Kosch : Franz Schuselka. Ein Gedenkblatt zur Jahrhundertfeier seiner Geburt. Deutsche Arbeit X. Praha (1911), 726. l.-on alkalmasint Wurzbachtól veszi át az 1840-es időpontot. 2 Franz Schuselka: Deutsche Fahrten. I. Vor der Revolution. Wien (Jasper, Hügel und Mainz). 1849. 115—116. 1. 3Karl Glossy (szerk.): Literarische Geheimberichte aus dem Vormärz. Jahrbuch der Grillparzer-Gesellschaft XXI—XXIII. és kny. Wien. 1912. Anmerkungen 111. 1.— 1811. aug. 15.: „Nach einem amtlichen Bericht des Kreisamtes Budweis vom 14. Oktober 1845." — Richard Charmatz (Franz Schuselka. Zu seinem hundertsten Geburtstage. Österreichische Rundschau XXVIII. [1911] 265. I.) említi, hogy a budweisi egyházi anyakönyv szerint Franz Schoselka—a nevet valószínűleg elírták — 1811. aug. 15-én látta meg a napvilágot. Josef Marhold (Österreich im Lichte der deutschen Buch- und Broschürenliteratur der Vierziger Jahre [1840—48]. Wien. 1924. Kinyomatlan disszertáció a bécsi egyetem könyvtárában. Anhang XVII. 1. 1. jegyz.) szerjnt tévesen Brünn Schuselka születési helye. -— Többen tévesen 1812-es születesűnek tartják, így a legutóbbi időkben Gottfried Schneider (Franz Schuselkas publizistisches und politisches Wirken vor und während der Revolution von 1848. Wien. 1940.) kinyomatlan disszertációja (a bécsi egyetem könyvtárában) 2. lapján is ez a dátum szerepel.