Századok – 1960

A XI. Nemzetközi Történészkongresszus 721

724 A XX. NEMZETKÖZI TÖRTÉNÉSZKONGRESSZUS Vita elsősorban az utóbbi két referátum körül alakult ki. Az előbbi előadás kapcsán Tyihomirov akadémikuson kívül az NDK szlavistái mutattak rá a külső hatásokat előtérbe helyező teória tarthatatlanságára és az orosz belső kulturális fejlődés jelentőségére. R. Auty referátumát a csehszlovák történészek (Macürek, Janecek) bírálták. A fentebb már említett hiányosságokon kívül rámutattak arra, hogy Auty elhanyagolta a nyugati hatás mellett a szláv (elsősorban orosz) befolyás bemutatását, amelynek nagy szerepe volt a XVIII. századi csehszlovák fejlődésben. Hibáztatták, hogy a szerző nem tett különbséget haladó és konzervatív irányzatok között és nem foglalkozott a korszak jelentős parasztmozgalmaival, amelyek a cseh és szlovák nemzeti fejlődésre is rányomták bélyegüket. R. Auty válaszában általában elfogadta ezeket a kritikai megjegyzéseket. Egészében — bár talán a Szláv Bizottság ülésén volt leginkább tapasztalható provokatív ellenséges fellépés, főleg ukrán emigránsok részéről — a referátumok és viták többsége tudományos színvonalon mozgott. * A történészkongresszust közvetlenül megelőzően, 1960. augusztus 17 — 19-én ülésezett Stockholmban az I. Nemzetközi Gazdaságtörténeti Konferencia. Ennek előkészítése 1959 eleje óta folyt, amikor számos nyugati gazdaságtörténész találkozott Párizsban. Itt Ideiglenes Gazdaságtörténeti Bizottságot létesítettek (a Comité International des Sciences Historiques-hoz kapcsolódva), F. Braudel (Párizs), M. M. Postán (Cambridge) és E. Söderlund (Stockholm) vezetésével; kijelölték az első nemzetközi konferencia idejét, helyét és napirendjét; végül tervbe vették gazdaságtörténeti tanulmánykötet megjelentetését a konferencia időpontjára. A konferencia napirendjén két tudományos téma szerepelt: 1. Az iparosodás mint a gazdasági fejlődés tényezője 1700 után — előadója: K. Berril (Cambridge); 2. A mezőgazdasági nagyüzemek összehasonlító vizsgálata a középkor végétől kezdve — előadója F. Lütge (München). A vita alapjául a két előadás mellett — melynek szövegét a konferencia elején kiosztották — az egy hónappal korábban szétküldött gyűjteményes kötet szolgált, amely a két témakörből több mint 40 közleményt tartalmazott (közöttük hármat szovjet és ötöt lengyel gazdaságtörténészek tollából). Az első témakörből készült közlemények — köztük a szovjet Jacunszkij és Kim professzoré — számos ország ipartörténeti problémáit vetették fel. Elsősorban a XIX. század, részben azonban a XX. század első évtizedei vonatkozásában is. Berril professzor előadása viszont nem annyira összefoglaló, hanem erősen absztrakt jellegű volt, s inkább a polgári közgazdaságtan egyes elvi kérdéseit fejtette ki. A vita gyakorlatilag csak részben kapcsolódott a bevezető előadáshoz. A felszólalások nagy része az amerikai Rostow professzor — 1959-ben publikált — új elméletével foglalkozott. Rostownak a gazdasági növekedésről felállított elmélete az emberiségnek — kb. a XVIII. század óta megtett — fejlődését öt szakaszra osztja. Az egyes szakaszok jellemző fő vonásait az elmélet — ha nem is következetesen — a termelőerők fejlődésében és magasabb színvonalában keresi. Elfogadja, hogy a gazdasági változás okozza a társadalmi és politikai változásokat. Ugyanakkor a termelési viszonyok kérdését — érthető okokból — figyelmen kívül hagyja. "Rostow maga sem tagadja, hogy elmélete a marxiz-