Századok – 1960
A XI. Nemzetközi Történészkongresszus 721
A XI. NEMZETKÖZI TÖJtTÉXÉSZIíONGilESSZUS 723 kulturális egyesületnek tünteti fel, s kereken tagadja kapcsolatát a nemzeti szocializmussal. Weidlein — szemben a hivatalos nyugat-német felfogással, mely még pálcát tör a nácizmus bizonyos bűnei felett — lényegében, legalább is Magyarország vonatkozásában, egyenesen felmenti a nemzeti szocializmust. Ezzel szemben egyik legbuzgóbb hirdetője a német kultúrfölény elméletnek. Miután a Magyar Történészek Nemzeti Bizottságának tiltakozása az előadás megtartása ellen eredménytelen volt, a Szláv Bizottság ülésein kívántunk az előadással vitába szállni. Erre azonban nem került sor, mivel Weidlein előadásának felületessége, tudománytalan volta, provokatív célzata annyira nyilvánvalóvá vált, hogy az elnök — Leo Stern (NDK) tiltakozása után — megvonta tőle a szót és vitát sem nyitott az előadás felett. A Szláv Bizottság további előadásai közül — figyelmen kívül hagyva itt néhány szintén provokatív témájú, kevéssé tudományos előadást — meg kell emlékeznünk Halecki, lengyel emigráns történész kifejezetten politikai jellegű előadásáról, amelyben föderáció problémáját vizsgálta Közép- és Kelet-Európa történetében. Halecki tértől és időtől függetlenül idealizálta a föderációs megoldásokat. A vitában több ukrán emigráns támogatta Haleckit. A szovjet történészek viszont rámutattak arra, hogy a föderáció problémáját mindig a történelmi körülményekkel összefüggésben kell tárgyalni, s csak ez biztosíthatja a föderáció történelmi szerepének helyes megítélését. A további előadók közül M. Bernath nyugat- és E. Wolfgramm keletnémet történészekről lehet megemlékezni. Bernath „Az erdélyi románok a bécsi központi hatóságok politikai terveiben a XVIII. század második felében" c. előadásában a már ismert irodalom alapján pozitivista módon tárgyalta az általunk jól ismert eseményeket. Meg kell jegyezni, hogy az előadó az új, marxista irodalmat nem ismeri. E. Wolfgramm ,,A március előtti pártalakuláshoz, különös tekintettel Kelet-és Délkelet-Európa nemzeti fejlődésére" c. előadásában az 1848 előtti magyar eseményeket is érintette, de általában az ismert adatokon — más ország vonatkozásában sqm — ment túl. E marxista igényű előadás inkább csak az összefüggések szempontjából figyelemreméltó. Az Északamerikai Egyesült Államokban élő N. Chubaty a ,,Kievi Rusz" és a három keleti szláv nemzet kialakulásáról c. előadása a szovjetellenes ukrán nacionalizmus nézőpontját képviselte és tudományos megalapozottság nélkül szólt már a korai időszakban a külön ukrán, fehérorosz és orosz nemzetekről. Tyihomirov szovjet professzor rámutatott az előadásnak az elvi tévedéseken túlmenő forráskritikai hibáira, megalapozatlanságára; Ribakov (Szovjetunió) pedig amellett, hogy jogosan hiányolta a legújabb szovjet irodalom felhasználását, meggyőzően bizonyította, hogy a tárgyalt időszakban nem lehet még külön népekről beszélni, a differenciálódás csak később következett be. Az ülésszak további előadásai a szláv országok XVIII. századi szellemi mozgalmaival foglalkoztak. H. Jablonowski (nyugat-német) előadása: ,,A szellemi mozgalmak Oroszországban a XVIII. század második felében" sok (jórészt ismert) tényanyagot sorakoztatott fel alapjában pozitivista módszerrel, következtetései azonban nem egy esetben inkább aktuálpolitikai, semmint tudományos jellegűek voltak. R. Auty (angol) ,,A cseh és szlovák gondolat a XVIII. század második felében" c. előadása teljesen a pozitivista iskola felfogását tükrözte; hibái mindenekelőtt az újabb irodalom elhanyagolásából és a régi felfogások túlértékeléséből származtak. 1*
