Századok – 1960
Tanulmányok - Márkus László: A leninizmus hatása a szociáldemokrata történetfelfogásra a Tanácsköztársaság idején 626
636 MÁRKUS LÁSZLÓ az őskeresztény kommunizmus eszméje tényleg ott van ezeknél a mozgalmaknál, de mint látni fogjuk, ez erősen másodlagos tényező, amelyet utólag kapcsoltak belé a parasztok."2 9 Az eredeti felhalmozás korszakát Marx alapján tárgyalja, itt is kiemeli a gazdasági tényező elsődlegességét és világos marxista elemzést ad a történelmi folyamat összefüggéseiről.3 0 A középkorról adott történeti összefoglaló — jelentős pozitívumai mellett — nem mentes egyes részleteiben bizonyos hibáktól, amelyekben nem egy esetben kimutathatók a szociáldemokrata történetfelfogás korlátai. A Pikler-féle belátásos elmélet nyomai fellelhetők a kereszteshadjáratok okainak tárgyalásánál, ahol lényegében a történelmi idealizmus álláspontját hirdeti a lecke szerzője, mondván, hogy „hangsúlyozni kell az első kereszteshadjárat eszmei eredetét, annak gazdasági hatását".3 1 Ugyanezek a korlátok megtalálhatók a parasztmozgalmakról szóló fejtegetések egyes részleteiben. Lényegében — ha burkoltan is — de a tudat elsődlegességét hangsúlyozza a középkori kommunisztikus mozgalmak elemzésénél, amikor téves következtetés eredményeképpen megállapítja: „ez a parasztlázadásban kitörő kommunista mozgalom is bizonyítéka annak, hogy Marx és Engels »Kommunisták Kiáltványának« vezetőeszméje: hogy a történelem folyamán megnyilvánuló külső események voltakép osztályharcok, osztályellentétek kifejezői, mély igazságot tartalmaznak. Nevezetesen a parasztság helyzete a XIV. században éppen jobbnak mondható az előbbi korokéhoz képest, főleg Itáliában, s mégis ekkor tört ki a forrongás, melyet tehát nem a nyomor, hanem az osztálykülönbség tudata idézett elő."32 Hasonlóképpen a szociáldemokrata történetfelfogás korlátaira mutat, hogy nem foglalkozik az eretnek és huszita mozgalmakon belüli irányzatok harcával, nem tárgyalja érdemileg a Luther — Münzer ellentétet, elhanyagolja az engelsi útmutatást, a szerzőnél Florian Geyer és Götz von Berlichingen például egyenlő értékelést kap,33 így elsikkad a mozgalmak radikális ós mérsékelt, illetve opportunista irányzatának problematikája. Az újkori történelemről szóló leckék szerzői számára bonyolultabb feladatot jelentett az összefoglalók elkészítése, mint az előző korszakokéira. Marx és Engels történetírói munkásságának dandárja az újkor tárgyalására összpontosult, ezeknek a munkáknak nagyrésze a szerző rendelkezésére állott. Ugyanakkor kétségtelen, hogy éppen az újkor történetének tárgyalásánál fenyegetett fokozottabban a szociáldemokrata történetfelfogás revizionista és reformista korlátainak negatív hatása is. A problémának ez a bonyolultsága tükröződik az újkorról írott leckékben, és ha végső kicsengésükben, fő vonalában a forradalmi marxizmus szemléletét tükrözi is, nem elhanyagolható az itt-ott kibukkanó revizionista és reformista gondolati elem sem. Az újkor tágyalásának kiindulópontjául a klasszikus marxi analízis szolgált. így a kapitalizmus kibontakozásának és ellentmondásainak ábrázolása, az osztályviszonyok és a polgári forradalmak bemutatása, a szociáldemokrata történetfelfogásnak és a leninizmusnak e kérdésekben egységes szemléletét tükrözi. A manufaktúra és kereskedemi tőke' szerepét helyesen emeli ki, aláhúzva, hogy „az új gazdasági fokot a megfelelő politikai haladás 29 Uo. V. lecke. N. L. 1919. 20. sz. 80 Uo. VII—IX. lecke. 1919. 26. sz. 31 Uo. I—П. lecke. 1919. 17. sz. 32 Uo. V. lecke. N. L. 1919. 20. sz. 33 Uo. Vn—IX. lecke. N. L. 1919. 26. sz.
