Századok – 1960
Tanulmányok - Márkus László: A leninizmus hatása a szociáldemokrata történetfelfogásra a Tanácsköztársaság idején 626
A LENINIZMUS HATiSA A SZOCIÁLDEMOKRATA TÖRTÉNETFELFOGÁSRA 637 kísérte ... a fejedelmi abszolutizmus gazdasági szükségszerűséggé vált".34 Engels tanítását követi az angol forradalom eszmei tényezőinek vizsgálatánál, amikor leszögezi, hogy a forradalom hívei „teológiai köntösben politikai és gazdasági ideálokért küzdöttek". Követi az engelsi felfogást a forradalmi irányzatok belső harcainak bemutatásánál, kiemeli Lilburne és a diggerek szerepét, utóbbiakat jelölve meg a forradalmi mozgalom legfelső fokának. Figyelemreméltó, hogy aláhúzza Cromwell „kétfrontos" harcának történelmi szükségszerűségét.35 . Annál érthetetlenebb, hogy a németalföldi szabadságharc ismertetésénél lényegében idealista következtetésre jut: „a kálvinizmus zászlaja — hangzik a megállapítás — legyőzte a spanyol kapitalista abszolutizmust".3 6 Az újkori leckék határozott pozitívuma a francia forradalomról szóló fejezet. Elöljáróban hangsúlyozza, hogy a francia forradalomban „először vetették le a küzdő osztályok a vallásos köntöst".3 7 Világosan felismerhető itt is Engels útmutatása. A továbbiakban helyesen világítja meg a forradalom gazdasági okait, a forradalom menetét és pártosan foglal állást a jakobinusok jelentősége mellett, mondván: „világtörténelmi érdemük, hogy a forradalmat megmentették, s a feudális államot oly alaposan eltörölték, mint ahogy az a világ egyik államában sem történt". A francia polgári osztály szerepét is helyesen értékeli, rámutatván a munkássághoz való viszonyára: „A francia polgárság, mely már 1791-ben törvényt hozott a munkásság gyülekezési jöga ellen, elérte célját: a szabadverseny, szabadkereskedelem, politikai szabadságok lehetővé tették számára a meggazdagodást."38 A bonapartizmus történelmi szükségszerűségét helyesen emeli ki, de — ez is a polgári radikális nézeteket átvevő szociáldemokrata történetfelfogás hatása — magát Napoleont egyoldalúan értékeli. „A köznapi liberalizmus — állapítja meg — Napoleon államcsinyjét árulásnak tartja. Pedig Napoleon tetterejét a francia forradalom örökségéből merítette, s nem csalódott abban, hol gyökerezik hódításai történeti jelentősége. Mindenütt, ahová bevonult, polgári reformolcat honosított meg."39 Abban a szemléletben, amely a forradalomnak szuronyokkal való terjesztését illeti, nem nehéz fellelni a korabeli baloldali túlzók nézeteinek nyomait. Az angol és francia forradalmak történeti szerepének és hatásának összefoglaló értékelésében viszont a tudományos szocializmus történetfelfogását tolmácsolja és megállapítja, hogy „az 1648-i angol és 1789-i francia forradalom nemcsak egy bizonyos osztály győzelmét jelentették a régi politikai rend fölött. Egyszersmind legyőzte a polgári tulajdonjog a feudálisát, a nemzetiségi eszme a provincializmust, a szabadverseny a céhrendszert, a polgári jogok a régi középkori privilégiumokat. Új társadalmi rend született, a polgári társadalom, mely azonban az új osztályellentéteket nem tudta megszüntetni, csupán új osztályokkal, az elnyomásnak új feltételeivel cserélte fel a régieket."4 0 Az újkorról szóló leckék központi kérdésként a XIX. század történetét tárgyalják, ezen belül a klasszikus kapitalizmus, a polgári állam, a kibonta-34 Varjas Sándorné : Újkori kapitalizmus és bérmunkásság I. lecke. N. L. 1919. 17. sz. 36 Uo. 36 Uo. П. lecke. 37 Uo. Ш. lecke. 38 Uo. 39 Uo. (Kiemelés tőlem — M. L.) 40 Uo.
