Századok – 1960

Tanulmányok - Lackó Miklós: Gyári munkásságunk összetételéről az ipari forradalom időszakában 595

GYÁRT MUNKÁSSÁGUNK ÖSSZETÉTELÉRŐL AZ IPARI FORRADALOM IDŐSZAKÁBAN 599 tették ki.1

9

A több mint két és félmillió lakosú országrészben, ahol textilgyár szinte egyáltalán nem volt található, mindössze 2500 takácsmester dolgozott ! Hasonló volt'a helyzet más, árutermelő ágakban is (pl. szeg-, tű- stb. gyártás). Ami a háziipart illeti, ez mint már utaltunk rá, általában nagy szerepet játszott az ipari kapitalizmus kialakulásában. A háziipar Magyarországon is ige 1

elterjedt volt; elterjedtsége azonban nem a korai tőkés iparformákkal, hanem az ország gazdasági elmaradottságával, az ipar és a mezőgazdaság közötti fejletlen munkamegosztással, a primitív naturálgazdálkodással függött össze. 1884-ben, amikor a háziiparosokat először írták össze Magyarországon, még kereken 800 000, túlnyomórészt szövő-fonó háziipart űző személyt találtak.2

0

Ez a háziipar azonban szinte teljesen kívülrekedt a tőkés árutermelés körén, majdnem kizárólag mellékesen űzték asszonyok és leányok a parasztcsaládon belül, családi szükségletre. A háziipar primitív, középkori jellege világosan kirajzolódik az ország kereskedelmi és iparkamaráinak az 1879. évben összeállított jelentéseiből, amelyek az ország szinte minden területéről azt állapítják meg, hogy a háziiparosok munkája csaknem kizárólag saját szükségletük fedezésére szorítkozik, a termékeket áruba alig bocsátják. Ugyancsak egészen ritka az olyan eset, hogy a háziiparosok termékeit kereskedők vásárolják fel.2

1

Csak néhány vidék képezett kivételt. így Brassóban a parasztság szegé yebb rétegei házifonataikat, fa- és agyagkószítmé yeiket eladásra is termelték. Valamelyest kiterjedtebb, az áruforgalommal kapcsolatban álló háziipar csak a felvidéken volt található. Itt néhány község (Nagy-Lévárd, Szent János) egész lakossága késgyártással foglalkozott; Trencsén, Zólyom megyékben eléggé jelentős volt a vándoripar (sodrony, pléh-tárgyak, játékok stb. készítése); helyenként (Hont, Zólyom megyékben) a csipkeverők készítmé yeit kereskedők vásárolták össze. Ez a háziipar azutá 1

az osztrák-cseh textilgyáripar behatolása következtébe*1

rohamosan szorult vissza — a háziiparosok száma gyorsan csökkent —, de végső pusztulásáig megőrizte primitív, középkori jellegét. 1900-ban már csak 400 000 mellékesen háziipart űző személy volt Magyarországon; a háziipart főfoglalkozásként művelők száma ugyanekkor 43 000, akik között azonban csak 2750-et tettek ki a textil-háziiparosok. A fennmaradó 40 000 főt cigánykovácsok, szegkovácsok, üstfoltozók, kosárfonók, tégla-vályogvetők stb. alkották. Az 1901. évi gyáripari statisztika szerint a gyárak számára dolgozó textil-háziiparosok száma mindössze 2400, ezek is voltaképpen szabók voltak, akik szabóipart is folytató textilgyáraknak dolgoztak. A gyárak számára dolgozó textil-háziiparosság ugyanekkor Csehországban pl. még mindig több mint 70 000 főt számlált.2

2

Ilyen módon a magyarországi háziiparban — 19 Bericht der Budapester Handels- und Gewerbekammer über Gewerbe und Industrie des Budapester Kammerdistrictes für die Jahre 18 70—1875. Bpest, 1877 ( A továbbiakban: Bericht. . .) 72—94. 1. adatai alapján. 20

Magyarország háziipara az 1884. év elején. Összeállította dr. Jekelfalussy József. Bpest, 1885. 10. 1. — Sajnos az 1884-es összeírás tudatosan kihagyta a kereskedők és gyárosok számára dolgozó háziiparosokat (vö. Ferenczi Imre : A magyarországi háziipar és a budapesti otthoni munka. Bpest, 1908. 9.1.), ezek száma azonban teljesen elenyésző volt. 21

A részletes adatokat ld.: Jelentés az ipari szakoktatás és háziipar jelen állásáról. Bpest. 1881. 91—146. 1. 22

Ferenczi I. : i. m. 31.1.