Századok – 1960
Tanulmányok - Andics Erzsébet: A Habsburgok és a forradalmak elleni cári segítség kérdése 556
586 AND ICS ERZSÉBET sikerül idegen segítség nélkül legyőzni",15 4 immár nyíltan kiállt a cári csapatok haladéktalan behívása mellett. „Bár tisztában van azzal — fejtette ki —, hogy az orosz segítség kérése milyen mély benyomást fog kelteni bel- és külföldön, azt sem akarja eltitkolni, hogy ez a lépés bénítólag fog hatni Szardíniával folytatott béketárgyalásaink sikerére, és nagyon ártani fog az osztrák befolyásnak a német ügyekre, a jelenlegi igen fontos pillanatban: mégis, minthogy báró Weiden véleménye szerint a rendkívül nagyszámú felkelő hadtestek további előrenyomulásuk során a német tartományokat is veszélyeztethetnék, és ennek következtében a Monarchia legmagasabb érdekei forognak kockán,155 úgy véli, hogy Őfelsége kormányának kötelessége, hogy félretéve a másodrangú meggondolásokat, haladéktalanul vegye igénybe Oroszország segítségét, mert a habozás és a félrendszabályok következtében Magyarországon és Erdélyben már eddig is túl sokat vesztettünk, néhány napi késés könnyen helyrehozhatatlan következményekhez verethet ezen a téren, amelyekért a felelősséget a minisztérium nem vállalhatja." Az osztrák minisztertanács április 21-i ülése Schwarzenberg ilyen határozott fellépése ellenére sem határozta még el a segítségülhívást.156 Bach javaslatára újabb, „jól meggondolt és kategorikus" nyilatkozatot kértek Weiden tábornoktól az ügyben azzal, hogy „nem lehetetlen, hogy ő, ha nyugodtan meggondolja a lépés fontosságát, és magyarországi helyzetünknek — amely hirtelen jobbra is fordulhat — pontosabb ismerete után, ezt a segélynyújtást megint nélkülözhetőnek fogja tartani". A minisztertanács felhatalmazta a miniszterelnököt, hogy még aznap forduljon Paskievicshez, miszerint: „szükség esetére tartson készenlétben csapatokat". A jegyzőkönyv után ítélve az osztrák minisztérium nem volt informálva sem arról, hogy Schwarzenberg már milyen messzemenő lépéseket tett a szentpétervári udvarnál nagyszámú hadierő minél gyorsabb bevonulása érdekében Erdélybe, sem azokról a feltételekről, amelyektől I. Miklós a kérés teljesítését függővé tette s amelyeket Schwarzenberg teljesen magáévá tett. Az osztrák miniszterelnök úgy látszik nem tartotta szükségesnek ezekről kormányát egyidejűleg tájékoztatni és ezt a „kettős ügyvitelt" a minisztertanács fenti ülésén is folytatta.157 De a bécsi minisztertanácsnak ez a jegyzőkönyve másról is tanúskodik. Arról, hogy a cár segítségülhívásának legszívósabb és legkövetkezetesebb ellenzője elsősorban Bach igazságügyminiszter volt, és általában a kormány „liberális" tagjai. Ezek nyilvánvalóan a külpolitikai presztizs-veszteségen kívül a cár „baráti segélynyújtásának" belpolitikai következményeitől is tartottak. Schwarzenberg még aznap, április 21-én felszólította Weldent újabb, kategorikus nyilatkozat megtételére „az oroszoknak osztrák területre való bevonulását illetően"„Ennek a lépésnek a politikai következményei olyan 154 Kiemelés az eredetiben. 155 Kiemelés az eredetiben. 166 A nyilvánvalóan nagy gyorsasággal összehívott ülésen Schwarzenberg miniszterelnökön kívül Bach igazságügyminiszter, Krauss pénzügyminiszter, Thinfeld bányaügyi miniszter és Kulmer báró volt jelen. 157 Ilacsak nem tételezzük fel, hogy Schwarzenberg ugyan többé-kevésbé informálta minisztertársait a cári kormánnyal folytatott tárgyalásairól, de ezeket a bizalmas tájékoztatásokat nem vették jegyzőkönyvbe. 158 Schwarzenberg—Weiden 1849. ápr. 21. Közli Kerchnave : i. m. 371—372. 1. Kiemelés az eredetiben.
