Századok – 1960
Tanulmányok - Andics Erzsébet: A Habsburgok és a forradalmak elleni cári segítség kérdése 556
A HABSBURGOK ÉS A FORRADALMAK ELLENI CÁRI SEGÍTSÉG KÉRDÉSE 587 jelentősek — írta —, olyan döntő befolyást kell hogy gyakoroljon belső viszonyainkra és államunknak egész Európával szemben elfoglalt helyzetére, hogy a minisztertanácsnak, mielőtt ezt a lépést Őfelsége nevében megteszi, előbb teljes mértekben meg kell győződnie arról, hogy az elkerülhetetlenül szükséges, hogy a Monarchia üdve feltétlenül megköveteli." A továbbiakban arról tájékoztatta Weiden tábornokot, hogy „bár az orosz segítség érdekében bevezető rendszabályok foganatosíttattak, azonban a minisztertanács Excellenciád véleménynyilvánítását meg akarja várni ahhoz, hogy végleges határozatot hozzon."159 De április 21-én Schwarzenberg osztrák miniszterelnök nemcsak Weiden -nek írta meg fenti levelét. Nem várva be Weiden válaszát, még ugyanaznap „a császári kormány nevében fegyveres segítségre vonathozó közvetlen kérelemmel"160 fordult Medem cári követhez hivatkozással arra, hogy a szentpétervári kabinet ezt szükség esetére kilátásba helyezte. „Sürgetően szükséges, hogy a Krakkó város közelében koncentrált orosz csapatok késedelem nélkül megszállják Galíciát és a legrövidebb úton erőltetett menetben bevonuljanak Magyarországra, ahol az osztrák csapatok nem elég nagyszámúak ahhoz, hogy sikeresen feltartóztassák a felkelők gyors előnyomulását."16 1 Ugyanilyen értelemben írt még aznap Buolnak is.16 2 Mindkét jegyzékben Schwarzenberg aláhúzta azt az óhaját, hogy a kért rendszabályok foganatosítása „azzal a gyorsasággal történjék, amelyet a helyzet sürgető volta megkövetel". Ennek érdekében felkérte Medem követet, hogy a fenti kérést továbbítsa közvetlenül > a Varsói herceghez. Schwarzenberg azzal, hogy segélykérését közvetlenül Paskievicshez irányította, eddigi taktikázásaira mintegy rátette a koronát. Eljárása tulajdonképpen kísérlet volt arra, hogy a két kormány közötti előzetes, hivatalos megegyezés nélkül, mi több, olyan körülmények között, amikor az osztrák kormány a segítségkérést eléggé szívósan elhárította magától, rajtaütésszerűén rávegye Paskievicset, hogy az — a veszély nagyságára való tekintet-1 tel — minden további nélkül küldjön azonnal csapatokat, mégpedig a magyarországi főhadszíntérre, amely a megelőző tárgyalások során mindaddig szóba sem került. Noha Medem — nem utolsósorban Schwarzenberg kérésének alátámasztására — riasztó képet adott a Habsburg-birodalom helyzetéről,163 a cár és Paskievics, akik bizalmas levelezésükben ejtettek egy pár „meleg szót" az osztrák fél „kétszínűségéről", nyilvánvalóan átlátták Schwarzenberg taktikáját. Magatartásuk nem hagyott kétséget afelől — ezt az osztrák kor-159 A levél után ítélve feltehető, hogy a magyarországi császári csapatok főparancsnoka ugyancsak nem volt beavatva a szentpétervári kormánnyal már hetek óta folytatott jegyzékváltásba. Ennek ellentmondani látszik a cári csapatok erdélyi hadjáratának Weiden által kidolgozott terve, amit Medem Schwarzenberg megbízásából még márc. 10-én megküldött a cári kormánynak (ld. fentebb). 160 Kiemelés tőlem — A. E. 161 Schwarzenberg jegyzékének eredeti fogalmazványa St. A. W. Staatskanzlei. Arch. X. Rußland. Nr. 27a.; eredeti tisztázata АВПР. Канц. 1849. Д. 186. л. 336—337. ; egykorú másolata uo. Посольство в Вене. 1849. Д. 50. л. 275—276. 162 Schwarzenberg—Buol 1849. ápr. 21. — St. A. W. Staatskanzler. Pol. Arch. X. Rußland. Nr. 27a. 163 „A zavar a lehető legnagyobb. Ha nem jön gyors segítség, a veszély óriásivá nőhet. Ezt a segítséget csak mi nyújthatnánk azzal, ha támogatásukra azonnal egy hadtestet küldenénk Magyarországra." (Medem—Nesselrode 1849. ápr. 21. — Uo. Канц. 1849. Д. 186. л. 332—336.) 6*
