Századok – 1960
Tanulmányok - Andics Erzsébet: A Habsburgok és a forradalmak elleni cári segítség kérdése 556
A HABSBURGOK ÉS A FORRADALMAK ELLENI С Alti SEGÍTSÉG KÉRDÉSE 585 szerzett közvetlen tapasztalatai alapján Windischgrätz álláspontja felé hajlott. „A magyar forradalmat minden rendelkezésre álló eszközzel gyorsan és energikusan be kell fejezni. Amennyiben a hazai eszközök ehhez nem elégségesek (úgy látszik Budán .valóban nem tartják elegendőknek) és idegen segítséget kell igénybe vennünk, úgy ez történjék gyorsan."150 Még a nagytekintélyű Kübeck jelentésénél is súlyosabban kellett hogy latba essék az osztrák kormánykörök előtt Weiden tábornoknak ez időben — április közepén — tett száznyolcvanfokos fordulata ebben a kérdésben. Jobbanmondva azok a katasztrofális hadi események, amelyek ezt a fordulatot kiváltották. Néhány nap a magyarországi császári csapatok főhadiszállásán elegendő volt ahhoz, hogy Weiden kétségbeesetten sürgesse a cári csapatok minél gyorsabbi bevonulását. Csak egy hete tartózkodott Magyarországon, de mi minden történt ezalatt az egy hét alatt: a hatvani, tápióbicskei, isaszegi győzelmeket követte a váci és a nagysallói diadal. A magyarországi osztrák sereg új főparancsnoka április 20-án bejelentette Schwarzenberg miniszterelnöknek a magyar főváros kiürítését és ugyanaznap el is rendelte. „Kérem Őfelségének jelenteni — írta teljesen feldúlt lelkiállapotról tanúskodó jelentésében —, fájdalom mardossa lelkemet, hogy nem állt hatalmamban a körülményeket megváltoztatni. Minthogy az ellenség feltartóztathatatlanul vonul Komárom és Esztergom felé, Komárom felé szabad átjárása van, Budának ós Pestnek minden oldalról való körülzárását kockáztatnám, ha ezt a pontot továbbra is meg akarnám tartani." Weiden mindenekfelett Bécs miatt aggódott, és a minél gyorsabb cári segítségben látta a kivezető utat. „A Monarchia üdve az oroszoknak Krakkón át Magyarországra való gyors bevonulásától függ majd, nem tudnám milyen belső erő tudná még megmenteni."151 Weiden jelentésének vétele után egy pár órán belül már összeült a minisztertanács. Az első napirendi pont: „Gondoskodás Bécs város nyugalmáról és biztonságáról" volt.152 Az ülés lefolyása bizonyítja, hogy a kormány az osztrák fővárost illetően nemcsak a diadalmasan előrenyomuló honvédsereg esetleges támadásától, hanem a lakosság felkelésétől is félt. Az ülésen elhatározták, hogy Bécsből eltávolítják az ott időző magyar zászlóaljat, szigorú ellenőrzés alá veszik az idegeneket, a magyarországi súlyos helyzetről egyelőre \ nem adnak ki jelentést, hátha közben kedvezőbb hírek futnak be.15 3 A minisztertanácsnak ezen az ülésén Schwarzenberg herceg annak — az előzmények után különösen hangzó —- kijelentésnek az előrebocsátásával, hogy „ő mindig reménykedett, hogy a lázadást Magyarországon és Erdélyben 160 Uo., kiemelés az eredetiben. isi Weiden—Schwarzenberg 1849. ápr. 20. Közli Kerchnaye : i. m. 370—371. 1. Az a páni rémület, amibe Weldent a magyarok nem várt hősies ellenállása ejtette, kifejezésére jutott nem sokkal a magyar szabadságharc után megjelent megemlékezéseiben is. (Ld. Weiden : Episoden aus meinem Leben. Beiträge zur Geschichte der Feldzüge der österreichischen Armee in den Jahren 184.8 u. 1849. Graz. 1863.) 152 Az osztrák minisztertanács 1849. ápr. 21-i ülésének jegyzőkönyvéből. Közli Kerchnave : i. m. 367—376. 1. 163 Hogy Bécsben felkeléstől lehetett tartani, arról az osztrák hadsereg képviseletében Varsóba menesztett Schobeln ezredes is beszámolt Paskievicsnek. (Paskievics— Miklós cár 1849. máj. 1. Közli I. Opeyc : Описание Венгерской войны 1849 г. С.Петербург. 1880. 104.1.); Id. ugyancsak Medem jelentését arról, hogy Bécs tele van „rémhírekkel" (Medem—Nesselrode 1849. ápr. 29. — АВПР. Канц. 1849. Д. 186. л. 671— 572.) Nem kevésbé veszedelmesnek ítélte meg az osztrák főváros hangulatát a bécsi angol ügyvivő. (Magenis—Palmerston 1849. máj. 1. Közölve: Correspondence . . . 192. 1.) 6 Századok