Századok – 1960
Tanulmányok - Andics Erzsébet: A Habsburgok és a forradalmak elleni cári segítség kérdése 556
A HABSBURGOK ÉS A FORRADALMAK ELLENI С Alti SEGÍTSÉG KÉRDÉSE 575 A legnyíltabb és a legmeghittebb a Zsófiának küldött válasz volt. „Senkinek nálamnál nincs jobban szüksége erős és hatalmas Ausztriára. A Monarchiát támogatni akkor is érdekemben állana, ha nem viseltetnék különösebb barátsággal az uralkodó iránt. . . Ön tudja, mennyire szerettem a tiszteletreméltó Ferenc császárt és igaz örömet szerzett nekem, amikor ez alkalomból felelevenítette Münchengrätz emlékeit. Ki kell jelentenem Önnek, hogy az unoka örökli azokat az érzelmeket, amelyeket nagyapja irányában tápláltam, és hogy kész vagyok az előbbinek ugyanazokat a szolgálatokat tenni, amelyeket az utóbbinak nyújtottam volna. Remélem, hogy ez a pozitív ígéret képes lesz enyhíteni Felséged anyai aggodalmait."102 Miklós cár válasza valóban „pozitív ígéret" volt. 1848 utolsó napjaiban Ferenc József újabb levéllel fordult I. Miklóshoz. Ez mintegy összefoglalta az előző levélváltás eredményeit és minden félreértést kizáróan leszögezte: a két ország kormányai készek a közös katonai fellépésre a forradalmi mozgalmakkal szemben a münchengrätzi megállapodás értelmében. Ez utóbbira való ismételt hivatkozással kezdődött Ferenc Józsefnek ez a levele is, majd így folytatódott: „Császári Felséged hű maradt ehhez az ígéretéhez nagybátyám uralkodásának egész ideje alatt és teljesíteni fogja azt — mélységesen meg vagyok győződve — az elkövetkező jó vagy rossz .napokban. Ez a meggyőződés bátorságot ad nekem annak a megtisztelő de nehéz feladatnak az elvégzésére, amelyet a gondviselés ilyen fiatalon reám rótt. Reménnyel tölt el, hogy birodalmaink, amelyeket szívélyes és régi szövetség emléke és sok közös politikai érdek köt össze, állandó egyetértésben fognak haladni a rend és jog elveinek védelmében egész Európában, és hogy egyesült erejük képes lesz olyan súllyal esni a mérlegre, amely szükség esetén lényegesen elősegíti ezeknek az elveknek a diadalát."103 Ferenc József levelével szinte egyidőben Miklós cár az újonnan kinevezett osztrák követnek, gróf Buolnak bemutatkozása alkalmával kijelentette, hogy a Habsburg uralkodó őt „minden időben készenlétben fogja találni, amikor csak szüksége lesz rá".10 4 A meghitt szövetségi viszony a Habsburg- és a Romanov-dinasztia között 1848 végén tehát a münchengrätzi alapon, a forradalmak elleni fegyveres intervenciók politikája alapján állt helyre. A Münchengrätzben kötött szövetség helyreállítása gyakorlatilag és közvetlenül Magyarország ellen irányult. Az október 16-i olmützi császári kiáltvány meghirdette „a magyar lázadás" fegyveres elfojtását. A magyarországi hadjárat napirendre kerülése tette a Habsburg-dinasztia számára halaszthatatlanul sürgőssé és fontossá az intervenciós politika felújítását és Miklós cár kegyeinek biztosítását. Noha Miklós cár égett a vágytól, hogy a feudális és abszolutisztikus rend megmentője legyen Európában, másrészt a bajba jutott Habsburg-dinasztia egy pillanatra sem szűnt meg a cár segítségére, mint végső esetben biztos menedékre számítani — mindez nem jelentette azt, hogy akár a cári kormány, akár a Habsburg-dinasztia és az osztrák vezető körök ne lettek volna tisztában mindazokkal az esetleges veszélyekkel és súlyos következményekkel, amikkel egy ilyen fellépés Európa szívében össze volt kötve. Mindkét félnek voltak fenntartásai, aggodalmai, sőt félelmei e tekintetben. Innen a kölcsönös ingado-102 Miklós cár—Zsófia főhercegnő 1848. dec. 18. — Uo. Канц. 1848. Д. 14. л. 5—6. 103 Ferenc József—Miklós cár 1848. dec. 28. — Uo. Д. 8. л. 8—9. 104 Buol 1849. jan. 3-i jelentéséből Schwarzenbergnek. Idézi Helfert : i. m. IV/2. 333. 1.
