Századok – 1960
Tanulmányok - Andics Erzsébet: A Habsburgok és a forradalmak elleni cári segítség kérdése 556
572 AX DICS EllZSfiBET nek európai kihatását, példaadó jelentőségét. „A gyengeség és csüggedés korszakában, amikor olyan sok kormány hódol be a lázadó követeléseknek, Felségednek volt fenntartva, hogy végre példát mutasson arra, hogy kitartással, erős akarattal mit lehet elérni a zavartkeltőkkel szemben. A most felettük aratott diadal az egész társadalmi rend győzelme."84 Ennek a szellemnek felelt meg a válasz is, amit a cár Windischgrätznek Fonton bécsi ügyvivővel* október végén küldött üzenetére adott. „Herceg Windischgrätz nem tévedett, amikor szükség esetére számított császári uralkodónk támogatására. Szükség esetén ezt a támogatást megnyerné és bizalma a császárban teljes mértékben beigazolódnék"—tolmácsolta a cár véleményét az orosz külügyminiszter Fontonnak, Windischgrätzhez való továbbítás végett.85 A cár eme készségét az osztrák vezetőkörök tudomására hozni, azt ti., hogy „teljes bizalommal számíthatnak esetleges segítségére, amennyiben újabb bonyodalmak nyilvánvalóvá tennék annak szükségességét" — volt a tulajdonképpeni célja báró Lieven küldetésének is 1848 novemberében az osztrák udvarhoz.8 6 Hogy a Monarchia vezetőit már ebben az időben milyen mértékben foglalkoztatta a cár segítségülhívásának a gondolata és hogy ez milyen szorosan összefüggött a készülőben levő magyarországi hadjárattal, az kitűnik abból is, hogy november első napjaiban a tervbe vett új kormány kijelölt miniszterelnöke, Schwarzenberg Félix herceg azzal kapcsolatban, hogy „Magyarország pacifikálása van soron", Windischgrätz kérésével egybehangzó megkereséssel fordult Olmützben gróf Medem cári követhez. „Herceg Schwarzenberg Félix a kormánynak azt a kívánságát közölte velem — jelentette Medem november 4-én Szentpétervárra —, hogy a biztonság még több garanciájának megteremtése céljából, szükség esetén számíthasson a mi csapataink támogatására."87 Egyidejűleg Schwarzenberg felhatalmazást kért arra is, hogy Galíciában közhírré tehessék, miszerint a határok mentén orosz csapatok vannak összevonva, és ezek a közrend háborítás esetén készek az osztrák hatóságoknak a segítségére sietni. Majd be sem várva a pétervári kormány válaszát, utasította a galíciai hatóságokat: szükség esetén forduljanak közvetlenen a határon állomásozó cári csapatok parancsnokához segítségért.88 Szentpétervárott ugyan távolról sem értettek egyet a Schwarzenbergkormány minden intézkedésével; főképp „liberális" és „alkotmányos" fogadkozásaitól nem voltak elragadtatva.8 9 Egyet azonban megértettek, hogy ez a kormány az ellenforradalom kormánya, a forradalom vívmányait kész a legkönyörtelenebb módon felszámolni, és hogy ezért a reakció minden árnyalatának össze kell fognia a támogatására. Különösen Schwarzenberg személye 84 I. Miklós—V. Ferdinánd 1848. nov. 10. — Uo. Д. 14. л. 24. 85 Nesselrode—Fonton 1848. nov. 10. — Orosz fordításban közli Авербух : Красный Архив, 1938. 4—5. sz. 86 Ld. Nesselrode—Medem 1848. nov. 10. —АВПР. Канц. 1848. Д. 14. л. 22—23; ugvancsak Heilert : i. m. IV/2. köt. 331. 1. 87 Medem—Nesselrode 1848. nov. 4. — АВПР. Канц. 1848. Д. 180. л. 233—238. 88 Medem—Nesselrode 1848. nov. 6. — Uo. Д. 182. л. 263—264. 89 A minisztérium „az alkotmányos monarchiát akarja őszintén és fenntartás nélkül és a szabadelvű mozgalom élére áll" — jelentette ki például Schwarzenberg az új kormány bemutatkozása alkalmával a kremsieri nemzetgyűlésen, a jelenlevők viharos tetszésétől kísérve stb. (Ld. Hühner : i. m. 312. 1.; R. Kiszling : Fürst Felix zu Schwarzenberg. Graz—Köln. 1952. 52. 1.
