Századok – 1960
Tanulmányok - Andics Erzsébet: A Habsburgok és a forradalmak elleni cári segítség kérdése 556
A HABSBURGOK ÉS A FORRADALMAK ELLENI С Alti SEGÍTSÉG KÉRDÉSE 573 nyújtott kezességet a cári kabinet számára a tekintetben, liogy kormánya nem fogja a „gyengeség" és az „engedékenység" politikáját folytatni. Benne látták a garanciát kezdettől fogva: „nehogy arnit a bátor kard kivívott, a rossz tanácsadók tollai elrontsák".9 0 Schwarzenbergnek, a „véráztatta hercegnek"9 1 a bécsi felkelés hőseivel szemben tanúsított irgalmatlanságától még a cári Oroszország vezetőinek is elállt egy kicsit a lélegzetük. Nem mintha kifogásuk lett volna ellene. A sorozatos kivégzéseket Medem és Fonton a legnagyobb elismeréssel nyugtázták,9 2 és a cár szemében is rendkívül emelték a Schwarzenberg-kormány tekintélyét.93 A bécsi felkelés leverésével és az ellenforradalmi Schwarzenberg-kormány megalakulásával tehát a Habsburg- és a Romanov-dinasztia között a régi meghitt szövetségi viszony alapjaiban helyreállt. Ezt még teljesebbé tette az osztrák kamarilla 1848 decemberi államcsínyje: Ferdinánd lemondatása és Ferenc József trónralépése. A trónváltozás hírét Vilmos főherceg, Ferdinánd fivére vitte el Szentpétervárra, s ott három nagyfontosságú levelet nyújtott át Miklós cárnak: a leköszönt Ferdinánd császártól, az új uralkodótól, Ferenc Józseftől és egy teljesen bizalmas, sajátkezű levelet Zsófia főhercegnőtől.94 Mi jellemezte ezeket a leveleket? Mindenekelőtt a szokásos udvariassági formákon messze túlmenő, legalázatosabb hangú hálálkodás a cárnak, a Habsburg-család iránt tanúsított jóindulatáért és együttérzéséért „az átélt szörnyű válság idején". Magasztaló dicsérete a cár politikai magatarfásának, hogy országában gátat tudott emelni a forradalmi mozgalmaknak. „Felséged eszméje adott lökést az eseményeknek Európában ... — olvashatjuk Ferdinánd levelében. —- Egyedül Felséged államai maradtak mentesek a felforgató párt üzelmeitől. Az a bölcsesség és határozottság, amely mindeddig óvta őket, továbbra is meg fogja őket védeni a gonosztól, amely a világ többi részeit gyötri."9 ® Mind a három levél emlékeztette Miklós cárt Münchcngratzben Ferenc császárnak tett ígéretére, hogy ti. mind neki, mind utódjának szükség esetén segítségére siet. A hangsúlyozott hivatkozásnak Münchengrätzre az adott esetben félreérthetetlen kicsengése volt. „Kegyeskedjék Sire — fordult az ifjú Ferenc József az orosz cárhoz — reám is kiterjeszteni egy részét annak a bizalomnak és szeretetnek, amelynek az elhunyt dicsőséges emlékezetű Ferenc császár élete végéig annyi tanújelét élvezte, és amelynek emlékét utódja gondosan a szívembe véste. A hadsereg, amelynek értékét és kiváló szellemét alkalmam volt felmérni, bizalommal tölt el a jövőre nézve, és azt a reményt táplálom, hogy kormányom politikai elvei és működése meg fogja nyerni Felséged helyeslését."96 Ez utóbbi mondat nyilvánvalóan a cár politikai aggodalmainak az eloszlatását célozta. 90 Fonton—Nesselrode 1848. nov. 1. —• АВПР. Канц. 1848. Д. 182. л. 207—208. 91 „Der bluttriefende Fürst" — ahogy őt méltán nevezte gróf Széchenyi István zseniális politikai szatirájában: „Ein Blick auf den anonymen »Rückblick«." (Gróf Széchenyi István döblingi irodalmi hagyatéka. Bpest. 1925. III. köt. 500. 1.) 92 Ld. Medem—Nesselrode 1848. nov. 7., 11., 12. — Uo. л. 296—297., 299—300. 93 Miklós—Paskievics 1848. nov. 16. Közli Щербатов: i. m: VI. köt. 261. 1. 94 Ez utóbbi annyira bizalmas volt, hogy abban az információban, amit Nesselrode a két udvar közötti levélváltásról Medemnek küldött, egyáltalán nem történt róla említés. Ld. Nesselrode—Medem 1848. dec. 18.— АВПР. Посольство в Вене 1848. Д. 14. л. 48—50. 95 Ferdinánd—Miklós 1848. dec. 2. — Uo. Канц. 1848. Д. 7. л. 10—11. 96 Ferenc József—Miklós 1848. dec. 2. — Uo. Д. 8. л. 3.
