Századok – 1960
Tanulmányok - Andics Erzsébet: A Habsburgok és a forradalmak elleni cári segítség kérdése 556
A HABSBURGOK ÉS A FORRADALMAK ELLENI CÁRI SEGÍTSÉG KÉRDÉSE 571 ben növekedett a harcra kész csapatok száma a birodalom nyugati határai mentén, olyan mértékben vált a cári külpolitika is egyre türelmetlenebbé és agresszívabbá. 1848 májusában a cár felajánlotta „erkölcsi és fizikai segítségét" Szerbia fejedelmének,7 7 az országában észlelhető forradalmi forrongások leverésére. Háborúval fenyegette meg Poroszországot, amennyiben nem mond le Schleswig-Holstein visszacsatolásáról, a legnyíltabban szembehelyezkedett az egységes Németország megteremtésére irányuló kísérletekkel. Egyáltalában égett a türelmetlenségtől, hogy csapataival „rendet csináljon" Németországban.78 A cári diplomácia aktív szerepet játszott az ellenforradalom feliilkerekedésében a nápolyi királyságban.7 9 Július elején Miklós cár kiadta a parancsot a dunai fejedelemségek katonai megszállására és az ottani forradalmi mozgalom vérbefojtására. Az Európa-szerte új erőre kapó reakció egyre vérmesebb reményekkel fordult I. Miklós császár és kormánya felé: a cári Oroszország elszigeteltsége véget ért,8 0 Ami a cárnak a Habsburg-birodalomhoz való viszonyát illeti: Miklós nyíltan demonstrált az ellenforradalmi osztrák szoldateszka mellett. Radetzky -nak, O.aszországban aratott győzelme után megküldte a Szent György-rend elsőosztályú nagykeresztjét, úgyszintén egész sor kitüntetést a tisztek és a legénység számára.8 1 Windischgrätzet Bécs bevételéért ugyancsak az egyik legmagasabb orosz érdemrenddel, a Szent András renddel tüntette ki mint olyan valakit, aki „kiváló szolgálatot tett nemcsak hazájának, törvényes uralkodójának, hanem valamennyi jogszerű kormánynak, a rend ügyének valamennyi országban".82 Jellasics kitüntetéséről sem feledkezett meg, nem utolsósorban „Magyarországon a felforgató törekvésekkel szemben kifejtett ellenállásáért".8 3 Mindez még szorosabbra fűzte az amúgy is egyre meghittebbé váló kapcsolatokat a bécsi és a szentpétervári udvar között. Bécs eleste hírére Miklós cár gratuláló sorokkal kereste fel a Habsburg uralkodót is. „Mint hűséges szövetségese a Monarchiának, mint aki annak integritását az európai egyensúly szempontjából lényegbevágónak tartja, és elválaszthatatlannak Oroszország jól-felfogott érdekeitől, a legőszintébb örömmel vettem a Monarchia életképességének és erejének azt a fényes bizonyítékát, amelyet épp most nyújtott ellenségeivel szemben." A cár ezúttal is aláhúzta Bécs bevételé-77 Ld. Meyerhofer belgrádi osztrák konzul jelentését a külügyminisztériumnak Bécsbe 1848. máj. 23. Közli Thim József : A magyarországi 1848—49-iki szerb felkelés története. II. köt. Bpest. 1930. 277. 1. 78 Ld. Miklós cár levelezését Paskieviccsel 1848. júl.—okt. Közli Щербатов : i. m. VI. köt. 230—260. 1. stb. 79 Ld. Nesselrode—Kroptovics 1848. jún. 22., szept. 2. (Nesselrode: Lettres et Papiers . . . IX. köt. 115—116., 158. 1.) ; ld. ugyancsak К. Е. Кирова : Национальноосвободительная война в Италии в 1848 г. (Революции 1848—1849. II. köt. 498—499. 1.) 80 Ld. Нифонтов : i. m. 263. 1. 81 Ld. Nesselrode—Medem 1848. aug. 11. és Medem—Nesselrode 1848. szept. 4. — АВПР. Канц. 1848. Д. 183. л. 324—326 és Д. 181. л. 451; Radetzky—Miklós cár 1848. szept. 10. Uo. Д. 13. л. 3—4. —- Radetzky kitüntetése meleghangú levélváltásra adott alkalmat a két udvar között. Ld. V. Ferdinánd—I. Miklós 1848. szept. 12. Uo. Д. 7. л. 6; I. Miklós—V. Ferdinánd 1848. okt, 2. Uo. л. 17. 82 I. Miklós cár—Windischgrätz 1848. nov. 2.— Uo. Д. 15. л. 12. A cár üdvözlő levelét lehozta a Wiener Zeitung 1848. nov. 24-i száma német fordításban. 83 Miklós cár—Jellasics 1848. nov. 10. — АВПР. Канц. 1848. Д. 11. л. 7.; Jellasics nov. 22-én köszönte meg sk. levélben a kitüntetést. — Uo. л. 3. 6*
