Századok – 1960
Tanulmányok - Fügedi Erik: Az esztergomi érsekség gazdálkodása a XV. század végén - 505
522 FÜGBDI ERIK nem egyszer nagyobb csoportban kocsin vagy hajón. A legnagyobb összeget mégsem ezek a költséges utak emésztették fel, hanem a birtokigazgatással kapcsolatban felmerülő kiszállások. A jövedelmek behajtását a szóbanforgó birtok kötelezettségének megállapítása vezette be, a jövedelem tényleges behajtásáig nem egyszer kellett a hátralékosokat sürgetni és végül a jövedelm et Esztergomba beszállítani. Az érseki udvar és a budai ház készpénzzel történő ellátása ugyancsak küldöncöket vett igénybe, nagyobb szállítmányoknál fegyveres fedezetet is. Ilyen és más hasonló ügyekben 1489 folyamán kereken 30 levelét kézbesítettek, amelyeknek túlnyomó részét a provisor iratta meg. Kiszállásokkal járt az érseki birtokok itt-ott felmerülő peres ügye is. Az esztergomi procurator 1489-ben a nyitrai püspökkel és a Lévaiakkal kapcsolatos peres ügyben szállt ki, az országos birósági oktávák alatt Budán tartózkodott, ekkor kocsiköltsége oda-vissza 1,20 fl «volt. Kisebb peres eljárásoknál az officiálisok utazgatása is elkerülhetetlen volt. Kiszállással járt a királyi adószedők munkájánál való közreműködés is. A beszerzések újra csak küldöncök kiküldését tették szükségessé. Velük szállítattak kisebb mennyiségű anyagot is az állandóan költözködő udvar után. A felsorolt kiszállásokon kívül Batthyány provisor is többször utazott, hogy valamelyik birtokon vagy akár csak Visegrádon a munkákat ellenőrizze. Nemegyszer fordult elő, hogy az érsekség alkalmazottai továbbították a királynénak Selmecbányára vagy máshová címzett eveleit. 7. Egyházi jellegű költség ele Az eddig ismertetett kiadások többé-kevésbé valamennyi korabeli feudáhs nagybirtokon felmerülhettek, ezért nem kizárólagosan jellemzőek a korabeli egyházi nagybirtokra. A számadáskönyvek néhány tétele azonban jellegzetesen az egyházi méltóság funkciójából fakadó kiadást tüntet fel és pedig nem is kis összeget. Az első ós legnagyobb ezek közül a „per le bolle" elnevezésű számla, amely Hipolitnak mint esztergomi érseknek pápai servitiumát, vagy annak egy részét számolta el. Köztudomású, hogy a főpapok kinevezési jogát a pápai kúria saját maga számára tartotta fenn, s a kinevezésért a kérdéses egyházi javadalom első esztendei (vagy általánosabban egy évi átlag) jövedelmének felét követelte meg a servitium-nak nevezett pápai adó formájában.162 Bár Magyarországon a pápa kinevezési joga nem érvényesülhetett teljes mértékben, a servitiumokat a király által javasolt és utólag szentesített kinevezések esetében is megkövetelte. Nem ismerjük pontosan Hipolit kinevezésének ezt az oldalát,16 3 csupán annyit tudunk Fraknói közléséből, hogy kinevezésekor a ferrarai udvar a Medici bankháztól felvett kölcsön segítségével fizette ki a servitiumot. Azt azonban már nem tudjuk megmondani, hogy mekkora összeget volt köteles 162 A pápai servitiumokra és átutalásokra nézve 1. Mayer В. : Pápai bankárok szerepe Magyarországon a középkor végén. Századok LVH—LVIII/1923—1924. 648—688. 1. és az ott idézett irodalmat. 163 Hipolit kinevezésének történetét részletesen megírta Fraknói V. : Magyarország egyházi és politikai összeköttetései a római szentszékkel. II. Bpest. 1902.229— 236.1. és eredeti okmányokat is közölt: Oklevéltár a magyar királyi kegyúri jog történetéhez. Bpest. 1889. 63. 1. Előbb idézett művében Fraknói azt állítja, hogy Mátyás ldrály követe Hipolit kinevezési bullájának költségére 6000 aranyforint kölcsönt is vett fel. Nem világos azonban, hogy ezt milyen valutában kell értenünk.