Századok – 1960
Tanulmányok - Fügedi Erik: Az esztergomi érsekség gazdálkodása a XV. század végén - 505
AZ ESZTERGOMI ÉRSEKSÉG GAZDÁLKODÁSA A XV. SZÁZAD VÉGÉN II. 523 Hipolit a pápai udvarnak befizetni. Ez a kérdés annál bonyolultabb, mert a servitium megállapításánál nem egyszer az újonnan kinevezett egyházi méltóság elődjének a pápai kamarával szemben fennálló adósságát is hozzáadták a servitium összegéhez. Az esztergomi érsek servitiuma ebben az időben 4714,30 pápai aranyforintot tett ki.18 4 de nyilvánvalóan ezt még az előd adóssága növelte. Bárhogyan állt is a dolog, Hipolit két esztendő leforgása alatt 7530 fl-t fizetett ki ezen a címen. 1488-ban 2530 fl-t, 1489-ben 5000 fl-t küldött Olaszországba. Az sa jnos nem világlik ki a számadáskönyvekből, hogy ezzel Hipolit eleget tett-e kötelezettségének vagy sem, tény azonban, hogy 1490-ben ezen a számlán nem történt jóváírás. A servitium befizetésénél még egy érdekes megfigyelésre nyílik alkalom. A pápai udvar a középkor folyamán a nagy összegű pápai adók átutalásánál az .olasz kereskedőket vette igénybe, és biztos tudomásunk van arról, hogy a magyarországi servitiumok egy részét is kereskedőházakon át utalták át. Hipolit udvara közvetlen kapcsolatban állott Ragione Bontempivel, aki maga is egy firenzei bankház ágense volt.16 5 A pápai adó befizetésével kapcsolatos pénzváltásnál Hipolit igénybe is vette Ragione szolgálatát, de az összeget mégsem az ő segítségével utalták át, hanem más utat választott. Az 5000 fl-t István székesfehérvári prépost kapta meg, az ő kötelessége volt, hogy ezt az összeget a ferrarai hercegnőhöz eljuttassa.18 6 A servitium összegéhez képest a többi egyházi jellegű kiadás elenyésző volt. 1489-ben 19,77 fl alamizsnát osztott ki az érsekség, 1,15 fl erejéig egyik familiárisát, az ugyanazon esztendőben elhunyt Makrai Benedeket részesítette segélyben, 1490-ben ennek az összegnek kétszeresét, 42,77 fl-t költöttek alamizsnára. A nagy összeget kitevő udvari számlák után ehhez az összeghez aligha kell kommentár. Lényegesen többet költött az érsekség gyertyára, viaszra és olajra. A nagyobb egyházi ünnepeken, főképpen a nagyheti szertartásoknál volt szükség nagymennyiségű gyertyára és mécseshez való olajra, valamint szentelt olajra, A gyertyákat az érsekség részben készen vette Mohoray György esztergomi gyertyamártótól, részben a megvásárolt nyersanyagot dolgoztatta fel vele. Ez a számla 1489-ben 166,18 fl, 1490-ben 138,73 fl végösszeggel zárult. Ugyancsak egyházi jellegű kiadást jelentett az elengedett tizedbérleti díj, ill. a tizedeknél szenvedett kár. 1489-ben 107,— fl bérleti díjat engedtek el — mint láttuk — Cecei Kis Máténak és az istállómesternek, akinek területén elemi csapás következett be. 1490-ben ez az összeg lényegesen nagyobb volt, 252,36 fl, de ekkor nem elemi csapás pusztította el a termést, hanem a király halála után beállott politikai bizonytalanság, a csapatmozdulatok károsították meg az érseket. Az egyházi jellegű kiadások áttekintése után lehetetlen észre nem vennünk azt az aránytalanságot, amely az egyházi jellegű bevételek és az egyházi jellegű kiadások között fennáll. Az esztergomi érsek bevételeinek túlnyomó része, teljes jövedelmének 66—80%-a egyházi jogcímen folyt be. Ráadásul 164 Mayer : id. h. 165 КиЫпуг А. : Budai kereskedők udvari szállítása a Jagelló korban. Bp. Rég. XIX. 1959. 99—100. 1. 166 „12 Marzo. per conta di meser Stephane preposto di S. Nicolo de Alba Regale ducati 5000 doro i quah funo fati con ordine Íj dovesse presentar a la. . . duchessa di Ferrara per conta di ditte bolle Íj quallj danary gj Íj datj el provisore. . (Usita 1489 f. 181). 2*
