Századok – 1960
Krónika - A XI. Nemzetközi Történészkongresszus (Ránki György) 459
460 KRÓNIKA Az idevonatkozó korreferátumok, mint például M. Petrescu-Dimbovta (Románia) ,,Népesség és kultúra a Kárpát-medencében az első évezred első felében" című és E. M. Condurachi (Románia) „A dunai pénzverő műhelyek működése mint a román provinciák helytörténeti forrása" című hozzászólása szintén nagy érdeklődésre tarthatnak számot hazánk honfoglalás előtti történetével foglalkozó tudósai között. A többi előadás elsősorban a római és görög történettel foglalkozik. így Sterling Dow, a Harward-egyetcm professzora ,,A görögök a bronzkorban", S. Mazzarino olasz professzor ,,A kultúra demokratizálása a korai császárság időszakában" címmel tart előadást. M. Guey (Franciaország) ,,A római birodalomban kibocsájtott pénzek", S. Lauf jer (München) ,,A rabszolgaság a görög-római Fekete-tenger északi részén levő világban" é§ V. O. Blavatsky (Szovjetunió) „Az antik államok kialakulásának folyamata és szerepe" előadásai hangzanak még el az ókor történeti szekcióban. A középkori történeti előadások közül mindenekelőtt K. Rahbek-Schmidt dán történész ,,Oroszország társadalmi struktúrája a korai középkorban" című előadását kívánjuk kiemelni, melyhez két szovjet történész, illetve régész, B. A.Rybakov és A. V. Archikovszkij szól hozzá a kievi Oroszország és a novgorodi fejlődést elemezve. W. Ullmann (Cambridge) ,,Törvény és a középkori történészek" című előadása, valamint К. Наиск (Nyugat-Németország) „A királyság és nemesség germán felfogásának történeti jelentősége" című referátumaikban szintén a feudalizmus történetének érdekes, fontos kérdését vetik fel. Ha nem is kapcsolódnak szorosabban a magyar történészek kutatásaihoz, bizonyára figyelemre méltók lesznek T. Yamamoto japán történész ,,Átmeneti periódus Kelet-Ázsia történetében", E. Sestan olasz történész ,,Az olasz városi közösségek а XII — XIII. században és európai kapcsolataik", végül G. Le Bras vatikáni professzor ,,A középkori kereszténység intézményeinek kérdései" című előadásai. Az újkori történeti előadások mindenekelőtt Klima és Macűrek csehszlovák professzorok „A feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet Közép-Európában (XVI— XVIII. század) és R. F. Porsnyev professzor (Szovjetunió) ,,Nyugat és Kelet-Európa politikai kapcsolatai a harmincéves háború idején" című előadásait kell kiemelnünk. Egyrészt azért, mivel ezek az előadások témájuknál fogva is kapcsolódnak a magyar történészek kutatásaihoz, másrészt, mivel mindkettőhöz magyar korreferátum is kapcsolódik. Az előbbihez Pach Zsigmond Pál szól hozzá ,,A magyar agrárfejlődés elkanyarodása a nyugat-európaitól ( A feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet sajátosságainak kérdéséhez Magyarországon)" címmel, az utóbbi vitája során pedig Makkai László korreferátuma hangzik el ,,Áz abszolutizmus társadalmi alapjainak kialakulása az osztrák Habsburgok tartományaiban a harmincéves háború idején" címmel. Az újkori történet további előadásai közül kettő Európa északi részének fejlődését tárgyalja. L. Czaplinski lengyel professzor „A baltikum kérdése a XVI.—XVII. században" című, valamint G. Johanesson svéd professzor „A reformáció az északi országokban" előadásai hangzanak el ebben a tárgykörben. V. Vives spanyol professzor előadása az abszolutizmus államszervezetének ismeretét mélyítheti el. Előadásának címe „Az állami adminisztráció felépítése a XVI. —XVII. században", F. Venturi (Olaszország) a kultúrtörténet tárgyköréből tart előadást ,, A felvilágosodás a X VIII. századi Európában" címen. A legújabbkori történeti szekció előadásai a XIX. század és a XX. század első két évtizedének problémakörét érintik. V. T. Harlow, oxfordi professzor „Angol tengerentúli települések és az önkormányzat 1783 óta" című előadásától eltekintve, valamennyi előadás olyan problémakört érint, mely szoros kapcsolatban van a magyar történeti fejlődéssel, mégis talán F. Zwitter jugoszláv professzor „A nemzetiségi kérdés a Habsburg Monarchiában" előadása érinti leginkább a magyar történészek munkáját. Itt a korreferátumok között Seton- Watson ,,Értelmiség és nacionalizmus Kelet-Európában 1848—1918" c. hozzászólása is nagy érdeklődésre tarthat számot. H. Haag belga professzor előadása a német szociáldemokrácia és az első világháború problémáit tárgyalja. A korreferátumok közül itt N. I. Satagin szovjet profeszszoré ,,Áz első világháború és az oroszországi szociáldemokrata párt" című valamint J. Droz, francia történész ,,A Naumann-féle Mitteleuropa terv és az európai szociáldemokrata pártok" című hozzászólásai ígérkeznek különösen érdekesnek. „A kivándorlás problémái a XIX. és XX. században" a címe F. Thistlethwaite angol professzor előadásának. Végül a szekció további két előadását M. Girard francia és D. S. Landes amerikai történész tartja. Az előbbi címe ,, A vállalatok története a XIX. században", az utóbbié ,, A németországi és angliai vállalatok struktúrája a XIX. században". A kongresszus 1960. augusztus 28-án az upsalai egyetemen zárul, Folke Lindberg professzor „Á Baltikum" című előadásával. RÁNKI GYÖRGY
