Századok – 1960
Krónika - A XI. Nemzetközi Történészkongresszus (Ránki György) 459
A XI. NEMZETKÖZI TÖRTÉNÉSZKONGRESSZUS A történészek nemzetközi szervezete, a Comité International des Sciences Historiques 1960. augusztus 21. és augusztus 28. között tart ja XI. kongresszusát Stockholmban. Az előzetes jelentkezések szerint ez a kongresszus mind a résztvevők, mind az előadások számát illetően a legnagyobbszabású lesz a történészek nemzetközi tanácskozásai sorában. A kongresszuson a Magyar Történészek Nemzeti Bizottsága Molnár Erik akadémikus vezetésével öttagú delegációval képviselteti magát. Hivatalos delegáción kívül a különböző intézmények részéről előreláthatólag további 10 magyar történész vesz részt a kongresszus munkálataiban. A történészek tanácskozásai már augusztus 16-án megkezdődnek. Ekkor tartják ugyanis megbeszéléseiket a Comité International des Sciences Historiques keretében működő különböző tudományos albizottságok, mint ,,a rendi és parlamenti képviseletek" • történetével, a hadtörténettel, a társadalmi mozgalmak történetével foglalkozó albizottságok. Augusztus 16. és 20. között tanácskozik a szlávság történetével foglalkozó bizottság, s ugyanebben az időben ül össze a levéltárosok IV. nemzetközi kongresszusa is. Érdekes színfolttal gazdagodnak a kongresszust megelőző tanácskozások az I. Gazdaságtörténeti Kongresszus megrendezésével. A gazdaságtörténeti kongresszus napirendjén a mezőgazdasági nagyüzemek és az ipari fejlődés problémái szerepelnek, melyek — úgy gondoljuk — a magyar történészek körében is nagy érdeklődésre tarthatnak számot. A kongresszus augusztus 21-én, a stockholmi koncertház termeiben nyílik meg Sture Bolin, a lundi egyetem tanárának,,Észak nemzetközi kapcsolatai a Vikingek korában" című előadásával. A több napon — б szekcióban — a stockholmi egyetemen folytatódik a kongresszus munkája. Az egyes szekciókban — módszertani, ókori, középkori, újkori és legújabbkori történet szekcióban — 6, illetve 6 főelőadást tartanak, melyekhez átlag szintén 5 vagy 6 korreferátum kapcsolódik. A módszertani szekció első előadását R. Rotliacker, a heidelbergi egyetem tanára tartja ,,A történetfilozófia hatása az újabb történettudományi irányzatokra" címmel; ehhez kapcsolódik magyar részről Molnár Erik akadémikus korreferátuma: ,,Hegel történetfilozófiájának- hatása a marxista történetfelfogásra". Ébben a szekcióban hangzik el F. Gilbert amerikai professzor ,,A kultúrtörténet és problémái" című előadása, melyhez többek között Jakó Zsigmond erdélyi professzor is korreferátumot tart ,,A világi értelmiség kialakulása és kultúrája а XVIII. században Erdélyben" címen. A magyar kultúrtörténeti vizsgálódások szempontjából is érdeklődésre tarthat számot С. Schorske amerikai történész hozzászólása is: ,,Bécs a század végén. Társadalmi krízis és kulturális kifejeződése". Az utóbbi időben Magyarországon is megélénkült az anyagi kultúra történetének kutatása; az e területen munkálkodó történészek bizonyára érdeklődéssel fogják figyelemmel kísérni A. J. Forbes (Hollandia) ,,A tudomány és technológia története" című előadását s az azt követő vitát. Zsukov szovjet professzor előadása az egyetemes történet periodizációjával foglalkozik. Husa professzor a Csehszlovák Történelmi Társulat elnöke e téma módszertani kérdéseihez szól hozzá. Ebben a szekcióban égyébként még a historiográfia és a demográfia problémái kerülnek megvitatásra II. Butterfield cambridgei professzor ,,A történetírás története", valamint M. M. Henry és M. L. Chevalier (Párizs) ,,A múlt demográfiai tanulmányozásának jelenlegi helyzete" című előadásai alapján. Az ókor történetével foglalkozó szekció előadásai közül a magyar történészek érdeklődéséhez O. Daicoviciu-Iaqi és I. Nestor román professzorok ,,Az aldunamelléki társadalom a római korszak előtt és után" című referátuma áll a legközelebb.
