Századok – 1960

Szemle 438

SZEMLE 449 hadifoglyok Kun Béla és Szamuely Tibor vezette megmozdulásaira, valamint az Októberi Forradalom magyarországi visszhangjára, elsősorban az 1918 januári nagy sztrájkra. A további kutatások szempontjából elsőrendű fontosságú a kötet második része, amelyben a szerzők a legfontosabb központi állami, hadi- és leningrádi területi levéltárak anyagának a fegyveres felkelésre vonatkozó iratait ismertetik. Великая Октябрьская социалистическая революция на Украине. Февраль 1917 — апрель 1918. Сборник документов и материалов в трех томах. (Киев), Госполитиздат УССР. 1957. LXII, 1. 1007, 2; 729, 2; 997, 1 1. (A Nagy Októberi Szocialista Forradalom Ukrajnában. 1917 február — 1918 április) Az Ukrán SzSzK-nak az Októberi Forradalom és a szocialista építés anyagát tartalmazó Központi Állami Levéltára három vaskos kötetben adta közre az Októberi Forradalom korszakának legfontosabb iratanyagát, Leninnek a korszakra vonatkozó írásait, a kommunista párt és a szovjet állam határozatait és rendeleteit, újságcikkeket és levéltári iratokat. ,,A Nagy Októberi Szocialista Forradalom előkészítése Ukrajnában. 1917 február — október" alcímet viselő első kötet 935 dokumentumot közöl, „A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzleme és a szovjethatalom létrehozása Ukrajnában. 1917 október — december" c. második kötet 622 dokumentumot tartalmaz, a „Harc a szovjethatalom elterjesztéséért és megszilárdításáért Ukrajnában. 1917 december — 1918 április" c. harmadik kötet 865 dokumentumot közöl. Az első kötet elején a kötetet szerkesztő Sz. M. Korolivszkij tanulmánya a közölt dokumentumok alapján áttekinthető képet nyújt a korszak fejlődéséről. П.П. Никишов: Борьба с басмачеством на юге Киргизии. Фрунзе, Киргизское Государственное Издательство. 1957. 131 1. (Р. Р. Nikisov: Harc a basmakokkal Dél-Kirgiziában) A népszerű tudományos munka azt mutatja be, miként szilárdult meg a szocialista rend a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után Turkészt ánban. A szerző ismerteti Dél-Kirgizia földrajzi, éghajlati néprajzi adottságait, majd hosszabban foglalkozik a dolgozók gazdasági viszonyaival, politikai helyzetükkel, a pántörök és pániszlám mozgalommal, valamint ezeknek a nyugati imperializmushoz fűződő kapcsolataival. A szerző külön fejezetben ad számot Dél-Kirgizia fejlődéséről 1917 február és október között. A könyv hoszszabb fejezetben elemzi az Októberi Forradalom hatását, a forradalmi csoportok akcióit, a kettőshatalmi viszonyok kialakulását, a reakció szervezkedését, legfőképpen pedig annak a forradalmi tömegmozgalomnak kibontakozását, amely Szovjetoroszország segítségével felmorzsolta a reakciós erőket. Befejezésül a szerző ismerteti azokat a gazdasági, politikai, szociális reformokat, amelyeket a forradalom nyújott az ott élő népeknek, megalapozván a turkesztániak szovjetbarátságát. В. M. Курицын: Государственное сотрудничество между Украинской ССР и РСФСР в 1917—22. г. Москва, Госполитиздат. 1957. 158, 2. 1. V. М. Kuricfin: Az Ukrán és Orosz Szocialista Szovjet Köztársaság állami együttműködése 1917 és 1922 között) A téma jelentőségére utal, hogy a Szovjetunió nemzetiségi politikája, a szövetséges köztársaságok együttműködésének rendszere nagyrészt azokon a tapasztalatokon épült fel, amelyeket az ukrán-orosz együttműködés során szereztek. A szerző e tapasztalatok összegezésére, a kapcsolatok összefoglaló leírására törekszik, amelynek soránsok eddigfeltáratlan archívumi anyaggal ismerteti meg a szélesebb olvasóközönséget. A szerző bevezetőben képet ad a XX. század Ukrajnájáról. Megvilágítja, milyen súllyal bírt Ukrajna a cári Oroszország gazdasági- ipari életében, bemutatja Ukrajna nemzeti elnyomását a cári Oroszországban, a nemzetiségi problémákat, a politikai viszonyokat, az osztályok, a középrétegek mozgását, a munkásosztály szervezkedését, a bolsevikok tevékenységét, a munkásmozgalom vezetőinek arcélét. Ukrajna politikai helyzetének vázolása után M. Kuricün részletesen foglalkozik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ukrajnai hatásával, kiemelve azt a tényezőt, hogy Ukrajnában a reakciónak az összoroszországin kívül volt egy második központja is, jelesen a Központi Rada, amely körül a helyi, ukrajnai burzsoázia tömörült. A szerző ismerteti az 1917 végi — 29 Századok