Századok – 1960

Szemle 438

SZEMLE 441 ténetére vonatkozó könyvek követik, majd Bizánc, a kereszteshadjáratok és a későközépkori mediterrán történelem kerül sorra, utána sorban Ázsia, Amerika és Óceánia története csatlakozik az előbbiekhez. Már ebből a puszta enumerációból is kitűnik, hogy a bibliográfia szakrendszere feltűnően zavaros és logikátlan, formailag azonban a bibliográfiát tetszetősen állitották össze. E. И. Крупное: Древняя история и культура Кабарды. Москва, Изд. Академии Наук СССР. 1957. 175, 1 1. (Kabarda őstörténete és kultúrája) A Szovjetunióban folyó nagyarányú régészeti kutatómunka gazdag eredményeit hasznosító és összefoglaló könyvrövidképet ad Kabarda, a kis észak-kaukázusi tartomány területén folytatott régészeti kutatások történetéről és utána bőséges illusztrációkkal színezve egységes képet, nyújt a terület őstörténetéről a kőkorszaktól kezdve a korai középkorig. Megállapítása szerint az i. е. I. évezredben már megtalálhatjuk az észak-kaukázusi terület mai lakosságának az őseit ezen a tájon, az évezred derekán rövid időre már az államalakulás nyomaival is találkozunk. A szerző különös figyelmet fordít Kabaidának a szomszédos területekkel valókapcsolataira, különösen a Dél-Oroszországból jövőkimmériai ésszkíta hatásokra és megállapítja azt, hogy az észak-kaukázusi etnikum a más népekkel való szoros kulturális kölcsönhatásban alakult ki. Victor Ehrenberg! Der Staat der Griechen. I. Teil. Der hellenische Staat. Leipzig, B. G. Teubner. 1957. 122 1. (A görögök állama. I. rész. A hellén állam) A tömör összefoglalás rövid földrajzi áttekintés után az egyes görög törzsek és a nagy hellén népvándorlást követő városalapításokat tárgyalja, néhány oldalt szentel a görög vallásnak, jellemzi a szembenálló társadalmi osztályokat, végül a legkorábbi városállam és törzsi állam formáit írja le. A második részben a ,,polis" anatómiáját találjuk, majd a városállam demográfiai, alkotmányjogi, közigazgatási vázlata után újabb vallási-ideológiai fejezet következik. A harmadik részben a szerző az egyes államszövetségek és „szövetséges" államok képét rajzolja meg, ennek nyomán képet alkothatunk a városállamok közti kapcsolatokról, a törzsi szövetségekről ós a területi alapon létrejött — rendesen rövidéletű — szövetségi kapcsolatokról. Robert Latouche: Les origines de l'économie occidentale (IV®—XI.® siècle). Paris, Albin Michel. 1956. XXVI, 404 1. (A nyugati gazdasági élet kezdetei) Latouche professzor könyve négy főrészre oszlik: „az erőkomponensek", „a meroving-kor", „az első karolingok és egy efemer restauráció" és végül „a nyugati gazdálkodás fáradságos születése". Á fenti címek alatt a szerző a rabszolgatartó formáció hanyatlásának és a feudalizmus kezdeti szakaszának gazdaságtörténeti szempontból történt vizsgálatát nyújtja. Az első két fejezet a római birodalom etatizmusával, illetve a római-kori mezőgazdaság struktúrájával foglalkozik, a harmadik pedig a germán világ gazdálkodási sajátságait és ennek a klasszikus gazdálkodási formákra gyakorolt hatásait vizsgálja. Nagyon érdekes és eredeti szempontok szerint zárja le az első részt a koraközépkori egyház gazdasági doktrínáival és az azok érvényesülésével foglalkozó fejezet. A meroving-kori mezőgazdaság különféle problémáit két elvi jellegű fejezet tárgyalja, a szerző ismerteti a merovingok korának rurális társadalmi szerkezetét és a gazdasági szervezés különféle kérdéseit. Külön fejezet ad képet a városok hanyatlásának érdekes jelenségeiről és a kevéssé ismert meroving-kori kereskedelem történetéről. A meroving-kori pénzgazdálkodásról és a pénz cirkulációjáról, továbbá a tengeri hajózás lassú fejlődéséről szóló fejezet zárja le a második részt. A harmadik rész a karoling kor gazdaságtörténeti sajátságait vizsgálja. Érdekes a Nagy Károly „irányított gazdálkodásáról" és a korabeli pénzreformról szóló rövid tanulmány. A továbbiakban a karoling kor kereskedelmével, a Nagy Károly-kori kézművesiparral ismerkedhetünk meg, majd egy nagybirtok strukt órájának ismertetése zárja le a harmadik részt. A negyedik és egyben utolsó főrészben a perifériális helyzetet elfoglaló, de a nyugati gazdasági életre erős — eleinte jobbára negatív — hatást gyakorolt viking gazdasági életről olvashatunk, a szerző ismerteti a középkori városi élet fellendülésének kezdeteit, majd a XI. század mezőgazdasági felemelkedésével és elvi összefoglalással zárja le munkáját.