Századok – 1960

Szemle 438

442 SZEMLE Doris Mary Stenton: English society in the early middle ages (1066—1307). London, Penguin Books. 1955. 303 I. (Az angol társadalom a korai középkorban) A Penguin-sorozat angol történelmet tárgyaló kötetei közül D. M. Stentoné a harmadik kötet. A könyv első két fejezete a királyi háztartást és a normán királyok kormányzati szerveinek működését tárgyalja egy fejezet keretein belül. A második fejezet a normán feudális oligarchiával foglalkozik „bárók és lovagok" címen. Ez a fejezet teljes mértékben az uralkodó osztály szemszögéből tárgyalja a normán feudalizmus szerkezetét és nem annyira a jobbágy- földesúr viszonyát állítja az olvasó elé, hanem inkább a nagybirtokost a királyhoz fűző feudális kötelezettség szálait követi vagy az oligarchikus családok mindennapi életét ábrázolja. Nagy anyag alapján mutatja azonban be a szerző a szabad parasztság és a jobbágyok életét és helyzetét, az alávetett dolgozó osztályok társadalmi-gazdasági helyzetét. A hibás nézőpont ellenére a könyv sok olyan adatot sorol fel, amely az angol középkor marxista kutatója számára is hasznos lehet. Hoszszabb fejezet foglalkozik a különböző státusú városok életével, kereskedelmi tevékenységével és társadalmával, az egyház szerepével és a művészeti alkotásokkal. Stenton műve elsősorban mégis az idézett hatalmas anyag folytán érdemel figyelmet. Stanislaw Roman: Przywileje nieszawskie. Wroclaw, Zaklad Narodowy Imienia Ossolin skich, Wydawnictwo Polskiej Akademii Nauk. 1957. 203 1. (A nieszawai kiváltságlevelek) A nieszawai kiváltságlevelek számos oklevél összefoglaló neveként használatosak, ezekben az oklevelekben Jagelló Kázmér 1454-ben, a porosz tartományok bekebelezése után rendezni kívánta az újonnan szervezett területek helyzetét. A szerző munkája első részében ismerteti az egyes kiváltságlevelek létrejöttének történetét, a második részben az oklevelek jogi jelentőségét taglalja, majd megmutatja, hogy milyen társadalmi erők működtek közre a privilégiumok megalkotásában és milyen szerepük volt a kiváltságleveleknek a kormányzat központosító törekvéseiben. Roman megállapítása szerint a kiváltságlevelek kiadása a lengyel köznemesség győzelmét jelentette a főurak felett, az oklevelek mágnásellenes élét a kiadásukban résztvevő főurak csak gyengíteni tudták, de élüket elvenni nem. Ilyen formában ezek a XV. századi államjogi dokumentumok már jelzik a XVI. századi ún. „nemesi demokrácia" győzelmét a központi hatalom felett, ami végül a lengyel állam bukására vezetett. A szerző az egyes kérdéseknél gondosan megvizsgálja a korábbi irodalmat és nem egy helyütt vitába is száll vele. Иоасафовская летопись. Москва, Изд. Академии Наук СССР. 1957. 238, 2 1. (A Joaszafféle évkönyv) A. A. Zimin а XVI. századi orosz évkönyvírás értékes példányát adja ki ebben a könyvben teljes szöveggel. Bevezetésében ismerteti az évkönyvvel foglalkozó eddigi irodalmat és rövid áttekintést nyújt az évkönyv keletkezéséről. Megállapítása szerint az 1520-as évek elején készült Danyiil moszkvai metropolita koncelláriájában. Az 1437—1520 közti évek eseményeit tárgyalja, az orosz állam Moszkva vezetése alatt való központosításának a híve, ebből a szempontból értékeli az eseményeket, dicséri a moszkvai nagyfejedelmek politikai működését és mélységesen elítéli ellenfeleiket. Marian Biskup: Rozmieszczenie wlasnosci ziemskiej województwa chelmiúskiego i malborskiego w drugiej polowie XVI w. (Mapa i materialy). Toruú. 1957. 110, 1 I., 1 tk. Roczniki Towarzystwa naukowego w Toruniu. Rocznik 60. Zeszyt 2. (A földbirtok megoszlása a chelmnói és malborki vajdaságban а XVI. század második felében) A szerző levéltári forrásainak gondos elemzése alapján világosan áttekinthető térképet adott a két nyugat-lengyelországi vajdaság földbirtokainak megoszlásáról. A szövegben elemzi a térkép által nyújtott eredményeket, azután felsorolja a két vajdaság lakott helyeit, mindegyiknél közli a tulajdonost, a birtok nagyságát, jellegét és a levéltári forrást, amelynek alapján eredményeihez jutott. Ez a két fejezet a vajdaságokon belül kerületenként, ezen belül pedig a tulajdon jellege szerint