Századok – 1960

Történeti irodalom - A. A. ZVORIKIN: A kommunizmus anyagi-technikai bázisána megteremtése a Szovjetunióban Ism. Jemnitz János) 390

390 TÖRTÉNETI IRODALOM messze látó, következetlen, sokszor megtorpanó, ingadozó baloldaliak folytattak és így azt sem láthatja tisztán az olvasó, hogy milyen körülmények között sikerült a jobboldalnak újra biztosítani vezetési monopóliumát a párt és szakszervezeti életben. Mint azt a bevezetőben már megjelöltük, a későbbiekben sem vizsgálja meg a Cook-Maxton mozgalom, a Ben Tillet—Mac Donald ellentét, ILP, Szocialista Liga—Labour Party ellentét problematikáját, holott a kérdés éppen a munkásmozgalom fejlődése szempontjából vizsgálatra szorul. Ugyancsak meglehetősen homályban marad, hogy milyen reakciókat váltott ki a hitleri fasizmus előretörése az angol munkásosztályból. E vonatkozásban a spanyol polgárháborúval és a sorsdöntő müncheni értekezlettel foglalkozó oldalak nem adnak elég biztos és sokrétű felvilágosítást. A munkásmozgalom területét elhagyva, a szerző igen érdekes, jól sikerült képet ad az angol fasiszta mozgalmakról, nem kapunk azonban kellő feleletet az angol politikai életben nagy szerepet játszó középrétegek, a „middle classe" politikai állására, állásfoglalásának változásaira. Ugyancsak szerettünk volna többet olvasni a liberális párt összeomlásáról, belső csoportosulásáról, valamint az anglikán egyházról, az udvarról, az államgépezet működéséről. Végül úgy érezzük, a szerzőnek többet kellett volna foglalkoznia a birodalom, a gyarmati rendszer problémái úgyis, mint összefüggésekkel, úgyis mint belső angliai problémákkal (gondolunk itt arra, hogy az egyes osztályok, rétegek, politikai pártok, a pártokon belül politikai csoportok véleménye esetenként mi volt az adott akút kérdésről). Anglia történetében mindig sok specifikus, az európai országokétól eltérő vonás jelentkezett. Az 1918—195l-es korszakban Anglia válságos időket élt át, igen sok tekintetben megváltozott Anglia bel- és külpolitikai helyzete. Széttöredezett az angol gyarmati világbirodalom, Anglia gazdaságilag, iparilag legyengült, miután az első világháború idején és azt követően elvesztette politikai vezetőszerepét, a második világháború idején és után már függésbe került az Egyesült Államoktól. A belpolitikai életben megmaradt a kétpártrendszer, de itt a liberális párt helyét a Labour Party foglalta el. Megváltoznak a politikai jelszavak és a korszellem. Míg a századforduló idején a politika még jóformán teljesen a felső rétegek monopóliuma, a tárgyalt korszakban a politikai élet porondjára bekerülnek a középrétegek, sőt a munkásság képviselői is. A burzsoáziának a változott körülmények között kifinomultabb eszközökkel kell érdekeit védelmeznie. A számos, önmagában is bonyolult és egymáshoz fűződő kérdésre nem könnyű feleletet adni. Ezért elismeréssel kell szólnunk V. G. Truhanovszkijról, aki körültekintő feldolgozó munka után a marxizmus—leninizmus szellemében megírt művet nyújt át az olvasóknak. JEMNITZ JÁNOS А. А. ЗВОРИКИН : СОЗДАНИЕ МАТЕРИАЛЬНО-ТЕХНИЧЕСКОЙ БАЗЫ КОММУНИЗМА В СССР (Москва, Издательство социально-економической литературы. 1959. 104 стр.) A. A. ZV0RIKIN : A KOMMUNIZMUS ANYAGI-TECHNIKAI BÁZISÁNAK MEGTEREMTÉSE А SZOVJETUNIÓBAN A könyv a máról és a holnapról szól. Kétségtelenül nagyobb hasznát veszik a közgazdászok, a gyakorlati élet tervezői, mint a mégiscsak inkább a múltat feldolgozó történészek. Azonban a történetkutatók sem fordíthatnak hátat egy olyan folyamatnak, amelynek kezdetei immár több mint harminc évre nyúlnak vissza, egy olyan munkának, melynek termése most kezd beérni, megváltoztatva a világ nagyhatalmai közötti erőviszonyokat, biztató perspektívát rajzolva fel az emberek milliói számára. Végre elérhető közelségben tudhatjuk a kort, ahol a „bőség kosara" az ábrándok világából a mindennapi élet részévé lesz. А XX. század történésze alighanem ezt a fejlődést fogja kutatásainak középpontjába állítani. A. Á. Zvorikin könyvének első fejezetében a kommunizmus anyagi-technikai bázisának fő vonásait elemzi—ismerteti. Idézi V. I. Lenin útmutatásait, foglalkozik az ötéves tervek gazdasági eredményeivel, majd a népgazdaság ezernyi adatának felhasználásával а XXI. kongresszus beszámolójára támaszkodva közelíti meg a könyv alapproblematiká-