Századok – 1960
Történeti irodalom - Kossuth Lajos az első magyar felelős minisztériumban (Ism. Unger Mátyás) 366
366 TÖRTÉNETI IRODALOM 366' nem elszigetelt óriása, magános sziklacsúcs volt а magyar kultúrának, benne élt korának haladó társadalmi mozgalmában, s tudásából buzgón merített, példáját önfeláldozóan követte az ifjú nemzedék. Enciklopédiáját megbecsült tankönyvként használták, s szellemének örökösei között a XVII. század második felének oly nagy neveit találjuk, mint Martonfalvi Tóth György, Pápai Páriz Ferenc, vagy a hálás tanítvány, Bethlen Miklós. A magyar társadalom XVII. század végi nagy katasztrófája, a Habsburg-uralom nemzeti életünket megbénító hatása okozta, hogy nem akadt egyenrangú folytatója Apáczai Csere János életművének. Bán Imre monográfiája minden további Apáczai-kutatás szolid filológiai alapvetése, a magyar tudomány méltó megemlékezése Apáczairól, halálának háromszázadik évfordulójára. HECKENAST GUSZTÁV KOSSUTH LAJOS AZ ELSŐ MAGYAR FELELŐS MINISZTÉRIUMBAN (Sajtó alá rendezte Sinkovics István. Budapest, Akadémiai Kiadó. 1957. 1098 1.) Ennek a majdnem 100 ívet felölelő, külsejében is méltóságteljes kötetnek a megjelenése egy kicsit ünnep számba menő esemény a mi portánkon. A Magyar Történelmi Társulat egyik nagyszabású vállalkozása sikeresen befejeződött. 10 szorgos kutatómunkában eltöltött esztendő után 5 testes kötetben, közel 500 ívnyi modern tudományos apparátussal közzétett forrásanyag mutatja be méltón Kossuth 1848—49-es szereplését. A magyar történelemtudomány egyik nagy adósságát becsülettel lerótta. A Fontes Kossuth Lajos 1948/49-ben kiadvány-sorozata teljes. (Kötetei: Kossuth Lajos az utolsó rendi országgyűlésen 1847/48. [K. L. Ö. M. XI. Sajtó alá rendezte: Barta I.]. Bpest. 1951; Kossuth Lajos az első magyar felelős minisztériumban [K. L. Ö. M. XII. Sajtó alá rendezte: Sinkovics I.]. Bpest. 1957; Kossuth Lajos az Országos Honvédelmi Bizottmány élén I—H. rész [K. L. 0. M. XHI—XIV. Sajtó alá rendezte: Barta I.] Bpest. 1952, 1953; Kossuth Lajos kormányzóelnöki iratai [K. L. Ö. M. XV. Sajtó alá rendezte: Barta I.] Bpest. 1955). A Kossuth Lajos összes Munkái XII. kötele — alcíme szerint — az 1848 áprilisától szeptemberéig terjedő korszak Kossuthtal kapcsolatos forrásait tartalmazza. Ez a nem is egészen fél esztendő 1848/49 történetének egyik legellentmondásosabb, legvitatottabb szakasza, melyben Kossuth akár a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, akár egyszerű képviselő és hírlapíró, akár a születő Országos Honvédelmi Bizottmány tagja, minden megnyilatkozásában a nemzet elismert és hivatott vezére. A működésével kapcsolatos iratpublikáció tehát mindenképpen nagy érdeklődésre tarthat számot. Ez ,a magyarázata annak, hogy ebből.a rendkívül gazdag anyagból már eddig is sok látott nyomdafestéket a Kossuth Lajos Összes Munkái 13 kötetében, Pap Dénes Okmánytárában, A pesti magyar nemzetgyűlés 1848-ban című műben, Thim Józsefnek a szerb fölkelésről kiadott iratpublikációjában—hogy csak a legismertebb forráskiadványokat említsük. Mégis ezekben pusztán egyes szempontok szerint kiragadott iratokat találhatunk, nem is szólva arról, hogy Kossuth Irataiban és Thim könyvében a tudományos apparátus is elég hiányos s nemegyszer bosszantó hibákba ütközünk. Az összes kiadásra érdemes iratok közlésének, a tudományos forráskiadásnak a feladatát ez a kötet oldotta meg. A köztiszteletben álló szerkesztő 1951 óta — amint ez az előszóból is kitűnik — jóformán minden szabad percét ennek a nagy célnak a szolgálatába állította, s igen lelkiismeretes munkával törekedett a teljességre. A 48-as pénzügyminisztérium egymagában is óriási levéltári anyaga mellett átnézte a miniszterelnökség, a többi tárca — elsősorban a hadügyminisztérium — anyagát, a korabeli sajtótermékeket, kutatott a pesti és vidéki levéltárakban. A kötet iratanyagából levonható következtetések egy részét maga a szerkesztő foglalta össze a Kossuth Emlékkönyvben közzétett tanulmányában (Kossuth az önálló pénzügyek megteremtője), más vonatkozású feldolgozásokhoz pedig a részben források, részben a rendkívül pontos és kimerítő jegyzetek szolgálhatnak kiinduló pontul e korszak kutatói számára. A kötet forrásanyaga — véleményünk szerint — három részre tagolódik. Az első rész a miniszteri tárca átvételétől az első népképviseleti alapon összeülő országgyűlés megnyitásáig, a második augusztus utolsó napjaiig, a törvényes kormányzat kibontakozó nyílt válságáig tart; a harmadik, legélesebben elkülönülő szakasz a szeptemberi fordulat. A források jellege, célja, hangvétele, az általános politikai helyzet, Kossuth változó szelepe egyaránt indokolttá teszi ezt a felosztást.
