Századok – 1960
Közlemények - Kerekes Lajos: Magyar külügyminisztériumi iratok Ausztria annexiójának előzményeihez 303
MAGYAR KÜLÜGYMINISZTÉRIUM! IRATOK AUSZTRIA ANNEXIÓJÁNAK ELŐZMÉNYEIHEZ 329 * 17 a külügyminiszternek A németeknek Délkelet-Európa felé való terjeszkedése politikai-katonai és gazdasági szempontból szovjet felfogás szerint. Ausztria mint fegyvertér; a Magyarországnak és a többi dunai országnak szánt szerep Március 23-án a Pravda I. Popov aláírással ,,A német fascizmus osztrák fegyvertere" címen hivatalos cikket hozott, melyben a kommunista párt felfogását ismerhetjük meg az Anschluss-ról és a németek további terjeszkedési terveiről Európa déli és délkeleti részein. A cikk szerint a németeknek nemcsak nyersanyag és hadkiegészítési szempontból volt szüksége Ausztriára, hanem kedvező földrajzi fekvésénél fogva fegyvertérül használja fel további támadási céljára. Ausztria okkupációja által minden kétséget kizárón megmutatta a német fascizmus az egész világnak — mondja Popov —, hogy útját igyekszik biztosítani délkelet felé a Duna folyásának irányában Magyarországba, Romániába és a Balkánra. Németország arra számít, hogy a kőolajat, melyben oly erős szükséget szenved, Romániában fogja megtalálni. Fát, vasércet és rezet, melyek a ,,nagy háború" folytatásához szükségesek, a Balkánon reméli beszerezni. Magyarország pedig sok gabo.nát, húsneműt és tejterméket produkál, a berlini vezérkar tervei szerint Németország éléskamrája szerepét fogja betölteni. Bécsből készül a német fascizmus akaratát diktálni — mondja a cikk — Budapestnek, Belgrádnak, Bukarestnek, Szófiának és Athénnek. Nyíltan ura akar lenni Délkelet-Európának. A Csehszlovákia ellen készülő támadásnak is ugyanaz a célja Popov szerint. A csehországi természeti kincsekre, a cseh szénre, vas, mangán, volfrám és egyéb ércekre van szüksége a német hadseregnek. Minthogy Csehország északról az ottani beton-erődítmények miatt nem oly egyszerűen vehető be, a német vezérkar más betörési utat keresett és úgy látszik az Ausztrián keresztül vezető útban állapodott meg . . . Bécs felől, a Duna völgye mentén szabad az út. Ebben az irányban 5 fő vasútvonal és számos műút vezet. Ezenfelül az agresszor azt gondolja, hogy itt nem fog tartós erődítményekbe ütközni, hacsak Csehszlovákia nem fog hamarosan ilyeneket építeni. Miután a cikkíró ijesztgetni próbálja a németeket azzal, hogy Csehszlovákia mindazonáltal nem Ausztria, mert ennels másfél millióra emelhető, legmodernebbül felszerelt és felfegyverzett hadserege van, az olaszok felé fordul. Nem tudja elképzelni, hogy az Anschluss-kor hallott brávó-kiáltások őszinték lettek volna, mert hiszen a német katonáknak a Brenncren való megjelenése által Olaszország mintegy el lett vágva Közép-Európától, ahol pedig első-hegedűs szerepét akarta játszani. A német tengerészeti attaehéval beszélgetve e témáról ez megjegyezte: „Es ist merkwürdig, dass die Russen sich so aufregen, wo sie so viele verschiedene Länder und Völker in der Union vereinigen." Egy orosz, ezzel kapcsolatban, figyelmeztetett a német—román békeszerződésre a világháború folyamán és a Mitropa gondolatára. Jungerth s. km. kir. követ 0. L. Küm. pol. о. 1938. 21/7. t. 1119. Másolat Moszkva, 1938. március 24. Jun()erth-Arnóthy Mihály moszkvai magyar követ jelentése 64/pol.—1938. Tágy:
