Századok – 1960

Tanulmányok - Nemes Dezső: A népi Magyarország fejlődése 1945–1960 1

26 NEMES DEZSŐ véve megtörtént, a termelőszövetkezetek politikailag és gazdaságilag megszilárdultak, a gyors növekedés politikai és gazdasági feltételei már megvannak. Azonban e feltételek hiányoztak. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésnek indult és 1951 végén —amely évben igen jó termés volt — a szántóterület 15%-át ölelte fel. De a parasztgazdaságok túlnyomó része még egyéni volt, melyeknek fejlődési lehetőségeit a kispareellás művelés korlátozta. Emellett az MDP vezetősége gyakorlatilag feladta az egyéni gazdaságok termelési tevékenységének támogatását, mert a kisparaszti gazdaság korlátozott fejlődésében is a termelőszövetkezeti mozgalom akadályát látta. Ez a szektás felfogás tápot adott a termelőszövetkezeti' mozgalomban a lenini önkéntesség elvét megsértő törekvéseknek és módszereknek, növelte az ötéves terv mezőgazdasági termelési előirányzatának irreális voltát. A proletárdiktatúra fejlődésének meghatározott szakaszában a munkásparaszt szövetség erősítésének fontos feltétele a lenini gazdaságpolitika, amely NEP-politika néven vált ismertté a Szovjetunióban és nemzetközileg is. Ez a gazdaságpolitika ösztönzi a kisárutermelő gazdaságok termelő tevékenységét ós meghatározott kereten belül biztosítja a piaci tevékenységét. A NEP-politika természetesen osztálypolitika, amely alá van rendelve a szocialista fejlődés érdekeinek. A kisárutermelés ösztönzését egybekapcsolja a kapitalista tendenciák korlátozásával, gátolja a kulákságot a szegényparaszt ok kizsákmányolásában. A NEP-politika a szegény parasztokra való szilárd támaszkodás és a középparasztokkal való szövetség erősítésének a politikája, egyben a kulákság korlátozásának politikája. A NEP-politika a társadalmi élet egyik nélkülözhetetlen része mindaddig, amíg a mezőgazdaság szocialista átszerveződése végbe nem megy. A NEP-politika igen fontos szerepet játszik a város és a falu piaci kapcsolatainak fejlődésében. A falu szocialista átszervezése után a piaci kapcsolatok módosulnak, továbbfejlődnek. Kifejlődnek a termelőszövetkezetek nagykereskedelmi kapcsolatai a szocialista állani kereskedelmi szerveivel és ugyanakkor kifejlődnek bizonyos kiskereskedelmi kapcsolatai is, mindenekelőtt a helyi piacon. És a szövetkezetek e kiskereskedelmi tevékenysége fennmarad azután is, amikor a NEP-politika — amely a szocialista város és kisárutermelő falu közötti gazdasági kapcsolatok fejlődését biztosította — már idejét múlttá vált. Az első ötéves terv éveiben a szövetkezeti nagykereskedelem fejlődött, a kisárutermelők tömörítésében, értékesítési és fogyasztási szövetkezetekbe való szervezésével is igen komoly eredményt ért el. Ezzel együtt a NEP-kereskedelem népgazdasági jelentősége — és egyben a politikai jelentősége is — igen nagy volt. Ma is igen fontos, amikor pedig a szocialista szektor már uralkodik a falu gazdaságában. Az MDP vezetőségét és a kormányzatot 1951—52-ben mélységesen megzavarta az, hogy a szocialista ipar gyors fejlődésével és a termelőszövetkezeti mozgalom lassú fejlődésével egyidőben a NEP-politika egy ideig tovább fejlődik. Ettől való „baloldali" félelmükben a város és falu áruforgalmában a NEP-politika gyors visszaszorításának útjára tértek. Ennek során a kötelező beszolgáltatás rendszere 1951—52-ben olyan méretűvé vált, hogy már az egymaga a NEP-politika gyors zsugorítását idézte elő. Emellett a beszolgáltatási feltételek megszabásánál elhanyagolták a paraszt termelési érdekeltségének a megóvását. A begyűjtési rendszer súlyosan eltorzult.