Századok – 1960

Közlemények - Kerekes Lajos: Magyar külügyminisztériumi iratok Ausztria annexiójának előzményeihez 303

310 KEREKES LAJOS Wunsch bewegten sich also in der gleichen Richtung. In die gleiche Richtung gingen schließlich auch die Wünsche der ungarischen Regierung, die im Konflikt zwischen Österreich und Deutschland eine Hemmung ihrer Politik sah."1 4 Pedig a magyar kormány jól tudta, hogy Németország vezető körei az Ausztriával való őszinte kibékülés hangoztatása ellenére is folytatják felforgató tevékenységüket Ausztriában (5. sz. irat). Több tényező következtében, így a Schuschnigg-kormánynak a fasiszta politikával szemben tanúsított engedékeny magatartása, Ausztria kül­politikai elszigeteltsége és a koncentrált német—olasz—magyar nyomás ered­ményeként 1936. július 11-én létrejött a német—osztrák egyezmény, amelyről Tauschitz berlini osztrák követ jelentése szerint Göbbels azt mondotta, hogy ,,. . . dieses Abkommen sei die Voraussetzung für einen 30. Jänner 1933 in Österreich".15 A szerződésben rejlő veszélyeket az osztrák politikusok nagy része fel­ismerte (6. sz. irat), ámde abban reménykedtek, hogy az angol-olasz jóviszony rövidesen helyreáll, s így az Ausztriára nehezedő német nyomás csökkenni fog. De ha ez nem is következnék be^— gondolták —, Olaszország a német— olasz barátság ellenére továbbra is létérdekének fogja tekinteni az Anschluß megakadályozását. A római blokk és a kisantant közeledésére irányuló tervek a német—osztrák szerződés után egy ideig még tovább éltek (7. sz. irat), de megvalósíthatóságuk reális alapja egyre csökkent. A spanyol polgárháború 1936 júliusában történt kirobbantása további szálakkai fűzte össze a fasiszta Berlin—Róma tengelyt, amelyben a katonai és gazdasági erőviszonyok alapján Olaszország csakis alárendelt szerepet játszhatott. Minél inkább összekötötte sorsát Németországgal, annál kevesebb kilátása lehetett arra, hogy Németország elől az osztrák függetlenség meg­őrzésével elzárhassa a közép-európai és balkáni előnyomulás útját. Pedig egyideig Németországgal való kollaborációja ellenére is erre törekedett. Pariani olasz vezérkari főnök Németország, Olaszország, Ausztria és Magyar­ország szövetségét egy oroszlán, egy párduc és két kis leopárd szövetségéhez hasonlította, amelyben a gyengébbeknek egymást támogatva állandóan résen kell lenniök. Csakhogy Olaszországnak Németország barátságát és a kilátásba helyezett Földközi tengeri hódításokat, előbb-utóbb Ausztria kényszerű feláldozásával kellett megfizetnie (8. sz. irat). Ciano olasz külügy­miniszter 1936 őszén történt berlini látogatása alkalmával a német és olasz kormányok között titkos megállapodás jött létre a Duna-medence problémái­nak békés együttműködés útján való megoldásáról. A tárgyalások után Ciano kijelentette, hogy Ausztria nem képez többé válaszfalat a fasiszta nagy­hatalmak szoros összműködése számára. Ausztria befolyásos legitimista körei 1937 elején a mind nyomasztóbb német befolyás ellensúlyozására fokozott tevékenységbe kezdtek a Habsburg­ház restaurációja érdekében. Azt remélték, hogy az Ausztria önálló nagy­hatalmi múltját jelképező császári ház sikeres visszaállításával Ausztria belső nemzeti életerőit megszilárdíthatják. Nem számoltak azonban sem Jugo-14 Guido Zernatto : Die Wahrheit über Österreich. New York—Toronto; Long­manns, Green 1938. 167. 1. 15 Der Hochverratsprozeß gegen dr. Guido Schmidt vor dem Wiener Volksgericht. Wien 1947. 4. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents