Századok – 1960
Közlemények - Kerekes Lajos: Magyar külügyminisztériumi iratok Ausztria annexiójának előzményeihez 303
MAGYAR KÜLÜGYMINISZTÉRIUMI IRATOK AUSZTRIA ANNEXIÓJÁNAK ELŐZMÉNYEIHEZ1 Hitler 1933-as hatalomrajutása után a német—osztrák kapcsolatok fejlődésében lényeges átalakulás következett be. A két ország viszonyát döntően befolyásoló Anschluß-törekvések a korábbiakkal szemben merőben új módon kezdtek megnyilvánulni. Míg a Monarchia összeomlását követő évtizedekben az AnschluB-probléma — egy-két kísérlettől eltekintve — a távoli jövő lehetőségeként, tehát inkább csak elméleti problémaként jelentkezett, addig 1933 után a hitleri Németország agresszív külpolitikája következtében a napipolitika gyakorlati kérdésévé vált> Hitlerék fékevesztett propagandahadjáratot indítottak az osztrák állami integritást garantáló nemzetközi szerződések és egyezmények ellen. A németség nemzeti egységhez való jogára hivatkozva, kíméletlen erőszakossággal léptek fel Ausztriában. A Németországból pénzelt ós irányított osztrák náci mozgalom Hitler ausztriai ügynöke, Theo Habicht vezetése alatt terrorral, végletekig fokozott nacionalista demagógiával és merényletek sorozatával igyekezett Ausztria ellenálló erőit megtörni. Osztrák hivatalos adatok szerint 1933 első nyolc hónapja alatt a nácik 66 politikai merényletet hajtottak végre.2 Az egyre növekvő agresszivitásukra jellemző, hogy csak 1934 első hetében már 140 merényletet követtek el az osztrák államigazgatás különféle tisztviselői és politikai szereplői ellen. A nácik németországi győzelme után lényeges erőátcsoportosulás következett be az Anschluß ausztriai híveinek táborában. A húszas években az osztrák közvélemény jelentős része még csatlakozással vélte biztosíthatni Ausztria jövőjét, 1933 után azonban a hatalomra került fasizmus jogtipró politikája láttán Ausztria lakosságának jelentős része AnschluB-ellenessé vált. Németország berendezkedése nem nyújtott többé garanciát a régebbi elgondolások megvalósítására, hogy ti. az egyesülés után Ausztria egy szövetséges német birodalom tagjaként megőrizheti viszonylagos politikai, gazdasági és kulturális önállóságát. A brutálisan végrehajtott centralizáció, amely a polgári demokratikus szabadságjogok teljes felszámolásával párosult, számottevő demokratikus rétegeket fordított az Anschluß ellen. E mellett Németország vallási és faji politikája a polgárság és a katolikus klérus jó részét is 1 Jelen válogatás nem terjedhet ki az Anschluß-problt'ma egész történeti fejlődésére, ezért csak az Anschlußt megelőző két esztendőből közlünk iratokat. A válogatásnál arra törekedtünk, hogy a már megjelent diplomáciai forráskiadványokat Magyarország álláspontját szemléltető anyaggal kiegészítsük. 2 Külügyi Szemle. Bpest. 1933. X. évf. 374. 1.
